Madarasi-Hargita

A Madarasi-Hargita geológiai szempontból a neogénkori Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni lánchoz tartozik, ezek nagyrészt andezit kőzetekből (láva és piroklaszt folyamok anyagából) kialakult kúpszerű hegyalakzatok, melyek 1.500 és 1.800 m közötti magasságú csúcsokban végződnek. Legmagasabb csúcsa az 1801 méteres Madarasi-Hargita, melyet nemes egyszerűséggel a székelyek szent hegyének neveznek.

Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik nemcsak az egész hegységre, hanem a teljes erdélyi medencére, így a Hargita fennsíkjára, a Libán-tetőre, a Gyergyói- és Görgényi-havasokra, egészen a Fogarasi-havasok csúcsaiig.

A Madarasi-Hargitát Natura 2000-es területté nyilvánították, annak biodiverzitása és élőhelyeinek megőrzése, valamint a közösségi érdekeltségű területek növény- és állatvilágának kedvező állapotban való megtartása érdekében.
A síelők számára népszerű helyszín, melynek sípályái (4,5 km hosszúságúak) 1.500 m és 1.760 m tengerszint feletti magasságban találhatók. A decemberben kezdődő síszezon egészen április közepéig eltarthat.

Kép: https://pensiuniharghitene.ro/