Csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom

Karcfalva és Jenőfalva határában a Madics-hegy egy kiszögellésén emelkedik Csíkszék legfestőibb templomvára. Négy falu hite és ereje hozta létre e templomot valamikor az 1300-as évek elején. Törték ide a követ a dánfalviak, hordták a jenőfalvi szekeresek, rakták a falat a csíkmadarasi és karcfalvi atyafiak. Így épült, emelkedett a Nagyboldogasszony tiszteletére épült első templom.

A sziklamagaslaton emelt templom önmagát ajánlotta menedékül, ezért aztán a 15. században várfal épült köréje. Azt védelmezendő pedig egy kétemeletes torony, amely egyben harangtoronyként szolgált. A két méter széles alapokra négy öl, hét-nyolc méter magas terméskő falat raktak. A templomvár keleti részének a meredek sziklás emelkedés természetes védelmet nyújtott. A nyugati oldalon, ahol a domb a Madicsával összeér, egy második védvonal megépítésére is sor került, amely egy mély árokból és falból állt. Maga Orbán Balázs is csak a nyomait látta. Lehetséges, hogy ez a külső fal szolgálta a lábas jószágok védelmét az ostrom idején. A templomot körülvevő védőfalnak a története még egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a 16. század táján építhették. Orbán Balázs valószínűnek tartja, hogy a várfal a török betörések ellen készült, hogy az Olt felvidékének lakói ott oltalmazhassák magukat.

A vár védelmét tovább fokozta, és a kapu védőit óvta a lőfegyverek ellen a bejárat elé, valószínűleg a 17. században épített, vékony pajzsfal vagy barbakán. A torony kívülre eső, eredetileg boltíves kapunyílását védelmi megfontolásokból ajtónyira szűkítették. A bejárattól balra pedig lőrést nyitottak.