Csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom

Az Ezeréves határ Gyimesbükkön nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem számos látnivalót is kínál az idelátogatóknak. Íme néhány kiemelkedő nevezetesség:  1. 30-as számú vasúti őrház Az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült, és a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza volt. Ma vasúttörténeti kiállításnak ad otthont, bemutatva a korabeli vasúti életet és a határőrizet történetét. Bilibok Ágoston 0721814734  2. Rákóczi-vár romjai A 17. században épült vár romjai a 30-as őrház fölötti magaslaton találhatók. Meredek lépcsősoron lehet feljutni, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Tatros-völgyre és a környező hegyekre. Jelenleg építés alatt van így nem látogatható! 3. Gyimesi vesztegzár (Kontumác) A 18. században épült karanténállomás, ahol az utazókat járványok idején elkülönítették. A vesztegzár területén található a Kontumáci Kápolna is, amely a karanténban lévők lelki támaszául szolgált.  Az egykori határkő, amely a történelmi Magyarország keleti határát jelölte, különleges díszítéssel rendelkezik: a Szent Korona elferdült keresztjével. 4. A Szent Korona ferde keresztjével díszített határkő A történelmi Magyarország keleti határát jelző egykori határkő, különleges díszítéssel: a Szent Korona ferde keresztjével. 5. Természet és táj A környék lenyűgöző természeti szépségekkel rendelkezik: zöldellő hegyoldalak, legelők, és a Tatros-folyó völgye kínál kiváló lehetőséget túrázásra és természetjárásra.  Ezek a látnivalók együtt egyedülálló élményt nyújtanak, ötvözve a történelmet, a kultúrát és a természet szépségét. 

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

A 49-es villa, ma „Emil” Villa, Borszékfürdő építészetének egyik fontos történelmi épülete. Felújítására és megerősítésére a Regionális Operatív Program 5.1 prioritási tengelye, 5.1 beruházási prioritása – Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítése és fejlesztése révén került sor.  A program fő célja a település fejlődésének fellendítése volt, a kulturális örökség és identitás megőrzése, védelme valamint hasznosítása által. Így a felújított épület a Balneoklímatikus Kiállítóközpontra jellemző kulturális célokkal, múzeumi és oktatási tevékenységekkel bővíthető, amely lehetővé teszi az épület szervezett látogatását. A projekt megvalósításával élénkül a város kulturális élete, vonzóbbá válik a turisták számára, és egyben a helyiek egyik büszkesége is lesz. Az 1938-ban épült villa, 51-es szám alatt volt nyilvántartva, tulajdonosa a szomszédos városból, Maroshévízről származó Antal Constantin Emil volt.  Az eredeti épület 26 szobával rendelkezett. A második világháborút követően a 149/1948-as rendelet alapján államosították az épületet, ezt követően 1950-1970 között átalakították, 28 helyiségre és 71 szálláshelyre bővítették. A felújított épület 2016. óta a borszéki városháza tulajdona. A Kulturális Minisztérium műemléki kategóriába sorolta. A Primăverii utca 11. szám alatt található 49-es Villát vagy "Emil Villát" számos turisztikai látványosság övezi, mint például a Tündérkert, a Kossuth és Petőfi ásványvízforrások, a „Reménység” sípálya és nyári bobpálya. Az épület Kiállítási Központként működik majd, ahol megcsodálható az 1930-as évek építészete. Az antik bútorokkal berendezett terek betekintést nyújtanak az épület fénykorának időszakába is. 

A madéfalvi SICULICIDIUM Emlékmű a Hargita Megyei Műemlékjegyzék (1992) szerint nyilvántartott történelmi emlékhely. A csíkszeredai Tamás József tervei alapján megvalósított műemléket 1905. október 8-án avatták fel. Az emlékmű közepén található turulmadár a gyergyócsomafalvi származású kiváló szobrász, Köllő Miklós műve, szárnyainak fesztávolsága pedig 2,6 m. A műemlék az 1764. január 7-én hajnalban az osztrák császári seregek által az álmukból felriasztott, majd lemészárolt több mint 200 székely polgári vértanúnak állít emléket. 1891-ben Orbán Gyula javaslatára jött létre az a kezdeményező bizottság, mely a műemlék megépítéséhez szükséges anyagi alapokat adományokból összegyűjtötte. A SICULICIDIUM, az emlékmű latin megnevezése valójában egy kronosztikon, melynek betűit latin számjegyekké átalakítva, majd összeadva megkapjuk a népirtás évszámát, az 1764-et. A latin név jelentése magyarul „székelygyilkosság”. Az emlékműre helyezett emléktáblán az események rövid ismertetése és az emlékmű felavatásának éve (1899) mellett egy vers is szerepel, amely a vérengzés vétlen és hősi áldozatainak emlékét idézi fel, akik a zsarnoksággal szembe mertek szállni és a székely szabadságjogok megőrzéséért adták életüket, követendő példát mutatva az utókor számára. Szöveg és kép: http://www.enciclopediavirtuala.ro/, https://www.harghita.ro/

A Nyergestetői emlékmű együttes a székelyek történetének egy megindítóan hősies pillanatának állít emléket, mely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó katonai cselekményeinek egyikéhez kapcsolódik. Itt teljesedett be ugyanis a sorsa annak a 200 székely vértanúnak, akik 1849-ben a magyar forradalmi hadtestben harcoltak az osztrák és orosz haderő ellen. Emlékezetükre 1897-ben egy 5.4 méter magas kőből készült műemléket emeltek, mely a Zsögödön megtelepedett Poulini olasz szobrász keze nyomát viseli. Az emlékműtől mintegy 100 méterre-északra található közös sírhant felett a 2000-es évek eleje óta egy másik emlékhely együttes alakult ki székely kopjafákból. Fotó: Szőke Éva

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

Zetelaka községben az elmúlt évszázadokban számos vízzel működtetett fűrésztelep működött. Megjelenésüket a környező gazdag erdős vidék, valamint a gyors folyású, nagy hozamú, magas esésű hegyi patakok jelenléte segítette elő. Többségük építménye az idő folyamán elromosodott, vagy modern, elektromos berendezések kerültek azok helyébe. Jelenleg ez az egyetlen működő fűrésztelep az ország központi területén, amely igyekszik visszahozni a régi fűrészmalmok hangulatát. Szöveg és kép: http://vizifuresz.ro/

A főtéren, a református templom melletti parkban látható a legnagyobb székely, Orbán Balázs (1829-1890) illusztris forradalmár, történész, etnográfus és politikus bronzszobra. Alkotói Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Antal Mihály, szabadkai öntőmester. A szobrot 1995. február 4-én avatták fel. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A Heveder-patak völgyében működő vízifűrészt a helybéli Bentze József építette. Ez a legrégebbi meglévő deszkavágó gépezet, és ezért történelmi műemlékké nyilvánították, eredeti makettje pedig a gyergyószentmiklósi városi múzeumban van kiállítva. Kép: https://voslobeni.ro/