Csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom

A Gyergyótölgyesen található vízimalmot 1875-ben fából építették, és még ma is működőképes. A vízifűrésznek több éles függőleges állású lapja van, melyek egy vízikerék segítségével felváltva mozognak felfelé és lefelé, a folyóvíz hajtóerejének hatására. A gyergyótölgyesi vízimalom és vízifűrész épületegyüttest műemlékké nyilvánították (kódja: HR-ll-m-B-12991), és beválogatták az Építészeti Műemlékek és Műemlék-épületegyüttesek Jegyzékébe (száma: 21 B0268), amely jegyzékhez tartozó épületek a Nemzeti Örökség részei. Szöveg és kép: http://www.cesavezi.ro/; http://www.ana-iorga.ro/

A Jézus-kiáltó elnevezést a helyiek szerint azért kapta a hegy, mert Székelykeresztúr lakosai innen riasztották el egykor a tatár hadakat. A visszhang innen messze elhallatszik a völgybe, ezért az emberek Jézus nevét kiáltozták elkeseredésükben, azonban ezeket a kiáltásokat a tatárok félelmetes, nagy harcosok és erős seregek hangjainak vélték és ijedtükben elinaltak. Az 537 méter tengerszint feletti magasságban állított keresztet a római katolikus egyház emeltette a sokat látott, régi fakereszt helyébe. A kereszt és a rajta elhelyezett emléklap az első világháborúban elesett 144 székelykeresztúri áldozat nevét és emlékét őrzi. Szöveg: http://www.legendarium.ro/jezus-kialto https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAr http://keresztur.ro/index.php/hu/varosunk/varostoertenet Kép: http://www.magasbol.ro/index.php/telepuelesek/varosaink/78-szekelykeresztur https://www.facebook.com/magasbolszekelyfold/

A hősök mauzóleuma a Maroshévíz-Borszék sugárúton található, a város végén. A hősök emlékét őrző „Cultul Eroilor “ nevű szervezet építtette és 1925-ben avatták fel. A mauzóleum kriptája az első világháború alatt, pontosabban az 1918-as harcok során elesett 771 román hősi halott hamvait őrzi. Közülük csupán 25 személyt azonosítottak, maradványaik külön fülkékben vannak, míg a 746 azonosítatlan hős maradványai az osszáriumban foglalnak helyet. Az épület falain 18 fekete és fehér márványból készült emléklap található, melyeken a román hősök neveit olvashatjuk. Kép: https://once.mapn.ro/, Georgeta Maiorescu

A Tamási emlékmű Szervátiusz Jenő és fia, Tibor 1972 és 1974 között készült közös műve: egy 3 méter magas, 1 méter széles, nyolctonnányi faragott kőtömb, melyet a Hargitáról vittek oda. Az emlékmű faragványai Tamási Áron írói világának alakjait keltik életre: Magdó, az Énekes madárból ismert szerelmes fiatal leány, Jégtörő Mátyás és az ördög az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a pásztorfiú az Ábel-trilógiából, Tamási legismertebb művéből.

A templom a falu északkeleti részén helyezkedik el. A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből mára csak a szentélye maradt meg. A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el a templom, ekkor történt az ún. barokkosítás, hajóját meghosszabbították, illetve új mennyezettel látták el. Ekkor épült a templom tornya is. A templomhoz kötődő érték annak művészi szárnyas oltára, mely 1510-ben készült. 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. A műemléktemplom harangjait a 16. század első felében öntötték, a Szentlélek Isten tiszteletére, a kisebbiket pedig páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A templom mellett külön látványosság Csíkszék legöregebb fája, amit a környékbeliek a szentléleki hársként emlegetnek. Az 500 éves fa méltán nyerte el az európai Év fája verseny első díját 2010-ben. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro

A templom régebbi eredetére két kőbe vésett dátum is utal: a sekrestye külső falán, a nyugati ablak felett lévő 1230-as évszám és a templom kerítésébe beépített kövön olvasható 1247-es évszám. A mai templom poligonzáródású, szépen boltozott apszissal, barokk stílusban átalakított hajóval és a 18. század végén épített toronnyal látható. A szentély még őrzi gótikus jellegét, sarkait vízvetős támpillérek támasztják, mérműves gótikus ablakai vannak, gyámokra támaszkodó boltozattal. Szentélyének északi falán magasra helyezett, gótikus szentségtartófülke áll. A templom déli oldalához épített előcsarnok homlokzatán Szentháromság dombormű látható. A hajó északi falán a közelmúltban egy falképrészletet tártak fel, amely a Szent László-legenda csatajelenetét láttatja. Keletkezését a szakemberek a 14. századra teszik. A szentély északi falán további falképet tártak fel, mely egy nagyobb méretű lovas alakját ábrázolja – ez a kép valószínűleg 17. századi alkotás. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A vidék társadalmi és gazdasági múltjának jellegzetes szimbóluma a malom, illetve a vízzel hajtott szerkezetek. A környéken számos vízimalom nyomára lehet bukkanni, de kevés köztük a működőképes. Egyre több székelyföldi településen ismerik fel azt, hogy a régi, akár több száz éves vízimalmok ma is hasznosak lehetnek - elsősorban turistacsalogatóként, hiszen ezek az eredeti állapotukba visszaállított „csodamasinák” joggal tartanak igényt az emberek érdeklődésére. Az 1890-ben épített, jelenleg műemlék Tinka-malom lehetővé teszi, hogy az érdeklődők megismerkedjenek e szerkezet működésével, hozzátartozó elemeivel, hogy megtudják elődeink hogyan hasznosították a Békény-patak vizének erejét, hogy az lendületbe hozza a méretes malomkereket, amely porrá, lisztté zúzza a búzát. A Tinka-malom napjainkban már muzeális értékként van számon tartva, de még működőképes. Minden évben nagy sikernek örvend a gyergyószentmiklósi Tinka-malom udvarán szervezett rendezvénysorozat, amikor bárki bepillanthat a malom működésének titkaiba, valamint a különböző népi mesterségek fortélyaiba.

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

A Göröcsfalva szélén elhelyezkedő csíkrákosi római katolikus templom építéstörténetére vonatkozóan rengeteg ellentmondásos adat fordul elő a szakirodalomban. A két falu határán épített templom elhelyezkedésére nagy valószínűséggel az a magyarázat, mint ahogy azt több hasonló példa is alátámasztja, hogy több falu közös templomának épült eredetileg. A templomot a 18. században átépítették – az 1758-as barokkosításkor kapta a templom a keresztszárnyakat, valamint a déli bejárat előtti árkádos tornácszerű építményt. Az épületet szabálytalan alakú, 17. századra datált védőfal veszi körül, melynek bejárata barokk homlokzati ívű.  A templommal kapcsolatos viták nagy része a torony különlegességéből adódik, amely furcsa rajzolatai révén egyedülállónak számít messze vidéken, a szakemberek jelentős része pogány kori jelképekként kezeli ezeket a rajzokat és ezek alapján a 12-13. századra datálják az építés korát. A legutóbbi kutatások azonban igencsak megkérdőjelezik ezt a feltevést és a képek 17. századi eredetét támasztják alá. A templom egyéni és csoportos látogatása előzetes időpont egyeztetéssel történik, a +40 744 664 386-os telefonszámon. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/