Garda Dezső - A tutajozó - Könyvbemutató

A gyergyói székelység a Gyergyói-medencének a földművelésre kevésbé alkalmas termőföldje ellensúlyozására az évszázadok során kihasználta a Maros felső folyásának lehetőségeit és Székelyföld e térségének faanyagát tutajjal szállította Szászrégenbe, Marosvásárhelyre, Radnótra, Gyulafehérvárra, Lippára, Aradra, Makóra és Szegedre. 

A 18. században kialakult a tutajászaton belüli társadalmi munkamegosztás. A falvak középrétege és a módosabb gazdák tutajkészítéssel foglalkoztak, míg a települések szegényebb lakói tutajokkal szállították Gyergyó faanyagát a Maros folyó menti településekre. A katonai nemesség egyes tagjai és az örmény kereskedők s bekapcsolódtak a tutajkereskedelembe. A gyergyói tutajkereskedők száma azonban jelentéktelen volt a szászrégeni szász és a lippai rác kereskedőkhöz képest, akik részvénytársaságokba szerveződtek. 

A kiadvány nemcsak a tutajkészítés nehéz munkakörülményeit mutatja be, hanem a tutajkészítők fokozatos alárendelődését a szászrégeni és a lippai tutajkereskedőknek. A tutajosokat Gyergyóban béresnek nevezték. A tutajozás igen nagy hozzáértést igényelt. Egy fertály tutajon 2 személy utazott az első nagy tapasztalattal és erővel rendelkező férfi volt, aki az apacsinával, vagyis a vezérrúddal irányította a tutajt, míg a hátulsó személy, aki számtalan esetben nő is lehetett, a hátsó kormányrúddal segítette a kormányost A hátsó tutajos segítsége különösen a kanyarban volt szükséges, amikor is az utóbbi az első tutajossal ellenkező irányba helyezte a kormányrudat. A tutajosok nyájakba szerveződtek. A gyergyóremetei néphagyomány szerint egy nyáj 2-12 tutajból állt. A nyájba való szerveződésre az útközben adódó nehézségek leküzdéséért volt szükség. A nyáj legtapasztaltabb emberét nyájvezetőnek nevezték. Vezető szerepe a béresek felett azonban formális volt. A 19. század negyedik, illetve ötödik évtizedében a tutajkereskedelem méretei addig ismeretlen arányokat öltöttek. A tutajkereskedő már nem tudta ellenőrizni a tutajszállítást, valamint a tutajok értékesítésének a folyamatát. Ezért gondviselőt alkalmazott e feladatok végrehajtása érdekében. A könyv utolsó fejezete a tutajozáshoz kötődő civilizációs értékeket mutatja be.