Helyek

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

A kívül-belül festett tusnádfürdői ortodox templom a gyönyörű voronet-i kolostortemplom másolata, az „Erdélyi Voronet”. Stílusa alapján bizánci, kereszt alakban elhelyezett három apszissal, ezek közül egy középen, az oltárral, míg a másik két oldalt található, kupolája pedig vasbeton tartóra támaszkodik. A templom tornáca havasalföldi stílusban készült, tömör kőből faragott oszlopokkal, fonott kötélre emlékeztető faragványokkal. Jelenleg a templom kapui nyitva állnak a román nyelvű istentiszteleteken részt venni szándékozó turisták, valamint a környékbeli hívek előtt. Kép:http://www.transylvaniatourism.ro/

Vasláb ortodox templomának búcsúja annak névadó védőszentjei, „Mihály és Gábor Arkangyalok” ünnepére esik. A templomot 1864-ben építették fel annak a fatemplomnak a helyén, amely már nem volt elegendő a hívek seregének befogadására. Ezt az egykori fatemplomot III. Száva, a moldvai Románvásár ortodox püspöke szentelte fel még 1714-ben. Kép: www.triff.ro

A templom a székelyudvarhelyi Szent Miklós hegyen található, egyházépítészeti műemlék, a 18. századvégi erdélyi templomépítészet egyik műremeke. 40 méter magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb műemléke, mely úgy válik meghatározó elemmé, hogy közben szervesen beépül a városképbe. Az 1788 és1793 között épült templom és plébániaépület helyén nagy valószínűséggel már létezett egy templom a középkorban, a 13. században, mivel ennek plébánosát, Istvánt (Stephanus) már az 1333-as pápai tizedjegyzék is megemlíti. A középkori plébániatemplom komoly károkat szenvedett a törökök 1661-es betörésekor, majd állapota tovább romlott a 18. század folyamán. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a két mellékhajóktól, melyek a sekrestyében, illetve a kápolnában végződnek, a szentély végén pedig a főoltár áll. A sekrestyeajtó kerete valószínűleg a középkori templomelőd maradványa. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok, szobordíszeikkel egyetemben, Hoffmayer Simon munkái. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A Csíki-medence egyik legrégibb egyházi építménye. A csobotfalvi Szent Péter és Pál plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állott, amelyet a 15. században gótikus stílusban újjáépítettek, majd 1800 és 1817 között nyerte el mai neobarokk alakját. Az új templomot 1817-ben Szentháromság vasárnapján szentelte fel Rudnay Sándor erdélyi püspök. A templomot 1911-ben színes ablakokkal és művészi falfestményekkel újították fel. A boltívek alá Brassai Károly gimnáziumi tanár festette a művészi képeket. Nagyon szép, impozáns plébánia épülete van a csíksomlyói egyházközségnek, amelyet Bálint Lajos prépost-főesperes tervezett.   A templomban 2002-2005 között több szakaszban folyt régészeti ásatás, ami a mai északi kápolnát és a hajó északnyugati felét érintette.  Ennek során három középkori periódus alapfalát találták meg, illetve egy, még korábbi kőtemplom másodlagos maradványait azonosították. 2013-ban általános felújítás kezdődött el.    A csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legjelentősebb helyszíne A Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom. Zarándokok százai, elsősorban a moldvai magyar csángók töltik ott a szombatról vasárnapra virradó éjszakát. Pünkösd szombat délután a templomban „csángó szentmisét” tartanak, és ott őrzik a moldvai magyarok búcsús keresztjét és lobogóját is. 

A hosszas előkészítés, pontos felmérések, továbbá az építkezési alap rendezése után 1909-ben elkezdődhetett az építés. A templom 1908–1913 között épült a Kiss István műegyetemi tanár, műépítész által elkészített és még 1896-ban, a budapesti minisztériumok és a püspök által jóváhagyott tervek alapján. 1913-ra, köszönhetően az alapos előkészületeknek, befejeződik a templomépítés. A templom külső részének teljes felépítéséhez két év kellett, így 1911 nyarára elkészült. A kéttornyú, neogótikus bazilika, hossza 56 m, szélessége 23, toronymagassága 75 m, és 3000 ember befogadására alkalmas, de zsúfolva 5000 ember is befér. A templom mennyezete boltíves, amelyet hatalmas pillérek tartanak, az ívbordák egyben díszítő elemek is. Az ablaküvegeken a gótika jegyei ismerhetők fel. Jelentős értéket képvisel a szentély teljes felületét díszítő szekkó technikával nagyon színvonalasan megfestett ornamentális és figurális kompozíciókból álló falfestés, amely a maga nemében a térség, de talán egész Erdély legszebb ilyen jellegű alkotása.

Udvarhelyszék talán legjelentősebb középkori temploma a bögözi református templom. A templom feltehetően a 13-14. században épült. Az 1300-as évek során legalább két periódusban falképekkel borították a hajó oldalfalait, sőt a homlokzaton is találtak falképekre utaló nyomokat. A belső térben ma csak a hajó nyugati és északi falán láthatók falképek. A fenti részen Szent László, alatta Szent Margit legendájának töredékei láthatók. Legjobb állapotban a legalsó sáv falképe maradt meg, mely az Utolsó ítélet jelenetét ábrázolja. A 15. század második felében a templom nagymérvű átalakításon esett át. Akkor bontották le a régi szentélyt és építették meg az új bordás boltozatút. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Nyugati irányból a Városháza terét a Református templom épülete határolja, ez a 18. század végén épült fel. Ennek helyén ugyancsak egy református templom volt, mely 1633-ban épült. Azonban ez a kőalapra épült fatemplom kevésnek bizonyult a hívő lelkek befogadására, ezért 1780-ban, Schmidt Pál irányítása alatt elkezdődtek az új templom építési munkálatai, amely így 1781-re el is készült. Az új épület a teret kettéválasztja. Ennek építését a Református Kollégium rektora, Backamadarasi Kis Gergely támogatta, ezért nevének kezdőbetűi az 1781-es évszám társaságában a tető nyugati részébe vannak vésve. Az 588 négyzetméter alapterületű templomépület egyszerű megjelenésű, és a barokk, illetve a klasszicizmus jegyeit hordozza magán. Belső felosztását két oldalsó karzat teszi harmonikussá, ezek vastag tartóoszlopokra támaszkodnak, melyeket félkörívek kötnek össze, és természetesen orgonakarzattal is rendelkezik. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A templom a falu középső részén egy dombra épült. A középkori előzményekkel rendelkező mai templomot az évszázadok során több ízben átépítették. A vaskos hajó a templom legrégibb része, valószínűleg a 13. században épült. A déli csúcsíves bejárat elé utólag egy nyitott porticust építettek. A déli bejárat mellett, a legalsó vakolatrétegen egy késő gótikus hálóboltozat rajzát találták meg. A hajó nyugati bejárata fölött két fakarzat áll, mellvédjén feliratul: „EMELTETETT 1843”. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A templomról A román kori templomnak csak a hajója maradt ránk. A keleti oldalon valaha állt hajófalat és román kori szentélyt elbontották, melyeknek alapja a 2021-es régészeti ásatások során bukkant elő. A hajó padlójába élére állított téglasor a régi alap eme nyomvonalát hivatott szemléltetni. A régi kis méretű templom ma is álló félköríves bejárata nyugat felől nyílik, fölötte, a nyugati karból ajtó enged bejárást a torony testébe. A 2020-ban folyó munkálatok során déli oldalon a vakolat alól egy korábbi bejárat került felszínre, melyet a gótikus átépítéskor befalaztak. Mivel e XV. százaadi átépítés során a templom hosszát is megnövelték, a hajó tengelye is keletre tolódott, ezt követte a ma is használatban levő új bejárat, kőből faragott bélletének páratlan szépsége méltán vonja magára a tekintetet. A román kori hajó északi falára még az átépítés előtt falkép került, mely a reformáció szellemében hosszú időre vakolat alá került. A töredékesen ránk maradt falkép nagyobb része 1971-ben került elő, 1981-ben Benkő Elek régész tisztította meg és kereste meg a kép széleit. A 2018-ban kezdődött felújításokat megelőző előtanulmányok során, a vakolat alatt még esetlegesen rejlő további falképeket kutató ablakok lettek nyitva, ám a falképről újabb részletek nem kerültek elő. A két, egymás alatt húzódó képsorból álló freskó nagy valószínűséggel a román kori hajó egész északi falfelületét beborította. Benkő Elek, Rugonfalva középkori emlékei-ben a képről ekként ír: „A fekete, fehér, okker, sziénabarna, cinóber színekkel festett, viszonylag jó megtartású freskó felső ciklusa a Királyok imádását ábrázolja. Az alsó képmező — egy glóriás fej (?) kis töredékének kivételével — teljesen megsemmisült. … A jelenet jobb oldalát a baldachinos trónon ülő, barna ruhát, azon feketésszürke köpenyt viselő Mária tölti ki, ölében a szintén barnába öltöztetett gyermek Jézussal. A trónus mögötti drapériát négy angyal tartja, közülük a bal oldalinak feje teljesen, a mellette lévőé részben elpusztult. Mária előtt Gáspár térdel, töredékes alakját hússzínű köntös fedi, levett koronáját jobb kezében fogja, baljával Jézus lábát tartja, melyet megcsókol. Jézus bal kezében a Gáspártól kapott ajándék, a pénzzel teli kehely látható, jobbját áldásra emeli. A jelenet bal oldali részét az előbbitől geometrikus keret választja el. Itt a két másik király áll, nevüket a fejük mellé fehérrel festett kisbetűs felirat tudatja (melchior, illetve baltizar). A felirat betűinek jellege a falkép koránál későbbinek tűnik. Fölöttük okkerszínű kis körökkel díszített ruhába öltözött angyal repül, aki a betlehemi csillagra hívja fel a figyelmüket. Menyhért a csillagra, Boldizsár Máriára mutat, jobbjukban az ajándékaikat tartalmazó fedeles kelyhet, pontosabban cibóriumot tartják. Mindketten hosszú, derékban összefogott köntöst viselnek, a Menyhérté barna, a Boldizsáré barnával erezett feketésszürke. Szerecsen szolgájuk hátat fordít a jelenetnek, és magasra emelt palackból iszik. A tüntetően pogányul viselkedő, a középkori szóhasználat szerint „rigó módjára” öltözködő szolga ruházata4 (szürke-fehér csíkos felsőruha felemás, barna és okker, lábra simuló harisnya), valamint a szája szélén lecsorgó folyadék részletező rajza aligha nélkülözte a nevelő célzatot. A falkép felső részének sérülései a templom késő gótikus bővítése során keletkeztek” A XV. század végén bekövetkező átépítés során a templomhoz keleten egy sokszög záródású szentélyt, hozzá sekrestyét és osszáriumot, nyugaton tornyot építettek. A reformáció következtében a szentélyből nyíló sekrestye ajtó befalazódott, a sekrestye és osszárium bontásra került. Alapjaik a templom északi oldalánál ma is láthatók. A projektről 2016-ban döntöttek a templom felújításáról, hogy növeljék a látogatók átlagos számát. A Regional Consulting & Management SA projektmenedzsment cég, a 4ZET ARCHITECTS KFT tervezőiroda és a Bros Bau KFT műszaki támogatása segítségével valósult meg a “Református templomegyüttes rehabilitációja Siménfalván, Rugonfalva községben” című projekt, amely a Regionális Operatív Program 2014-2020, 5. prioritási tengely – A városi környezet javítása és a kulturális örökség megőrzése, védelme és fenntartható fejlesztése, 5. beruházási prioritás keretében európai támogatásban részesült. 1 – A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, előmozdítása és fejlesztése. 2017. augusztus 03-án került aláírásra a 247. számú finanszírozási szerződés a Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériumával (jelenlegi nevén: Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium), mint irányító hatósággal és a Regionális Fejlesztési Központ Ügynökséggel, mint közreműködő szervvel, majd 2018. szeptember 14-én, a versenyeztetési eljárást követően a rehabilitációs munkálatokra vonatkozó szerződés a Kvadrum Axis KFT – Lider és a KÉSZ Építő és Szerelő ZRT-vel. Szegedi fiók, Kolozsvár. A munkálatok 2018. október 08-án kezdődtek, és a projekt befejezésének határideje 2021. december 31. Látogatás: Hétfő – péntek: 10:00 – 17:00 Kapcsolat: Barabás Csaba, lelkész Tel.: 0740 243 150 Weboldal: https://rugonfalvitemplom.ro/  A kedvezményezett a digitalizált Rugonfalvi Református templomot a restaurálás befejezése után a polgárok rendelkezésére bocsátja. Az következő linken keresztül online is meglátogathatja a templomot: https://rugonfalvitemplom.ro/a-projektrol/virtualis-tura/ 

A gyergyótölgyesi római katólikus templom 1902-ben épült, amelyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom műemlékké nyilvánított épület Székelykeresztúr városában. A templombúcsú szeptember 14-én, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén van. A katolikusok a templom épületét 1767-ben kapták vissza az unitáriusoktól, egy királyi rendelet következtében. Szerkezetét tekintve egyhajós, egy hosszú gótikus oltárral, illetve egy, a nyugati homlokzaton található barokk toronnyal és a szentély két oldalán egy-egy sekrestyével. Kép: Sudika (hu.Wikipedia.org)

Korondon a régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje.1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak templomként. Az 1700-as években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére, majd 2011-ben kívül-belül nagy átalakításon esett át. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.

A közel 800 éves templom a Gyergyói-medence legrégibb temploma. A torony alján levõ felirat szerint 1213-ban épült félköríves (román) stílusban, Szent Simon, Szent Júdás Tádé apostolok és Szent Margit szûz és vértanú tiszteletére. A templom legértékesebb román kori emléke a toronyalatti díszes és nagy méretû félköríves ajtókeret. A templomra vonatkozó elsõ írásos emlékeket, a száz évvel késõbbi, 1332, 1333, 1334-es pápai tizedjegyzékekben találunk. A templomot története folyamán tatár, török, osztrák, labanc, vagy saját vére többször lerombolta, természeti csapások tették tönkre vagy szûknek bizonyult, s mindezekért többször újra kellett építeni, bõvíteni. Az újjáépítésekor az akkori korízlésnek megfelelõen mindig más és más építészeti stílusba újult meg. A román -kori építészeti stílusjegyeken kívül megtalálhatók a gótikus, valamint a barokk, copf stílusjegyek. A gótikus átépítés a XV. sz. második felében, a barokk, copf stílusban az átépítés 1766 és 1773 között történt. 1930-ban egy mellékhajóval bõvült. A toronyban elhelyezett emlékirat tartalma miatt a több évig tartó alfalvi „memorandum per” keletkezett. Ennek a templomnak volt a papja István hitvédõ pap, a csíksomlyói pünkösdi búcsú elindítója, P. Domokos Kázmér püspök (Gyergyóalfalu ideiglenes püspök székely volt), Andrássy Antal – az 1848-49-es szabadságharc mártírja, Zomora Dániel – a késõbbi gyulafehérvári püspökhelyettes, gróf Mikes János – a késõbbi szombathelyi püspök, Gaál Tamás az iskola- és templomépítõ pap. A körportálé a román -kori építészet remeke. Ez maradt meg az õsi templomból. A kõportálé tagozott bélelettel bír. A féltök formából kiindulva a béleletet kívülrõl keskenyedõ félhengerek alkotják. Az általánosnál díszesebb bélelet. A fõoltár barokk stílusba készült 1773-ban. Az oltár felsõ részén Szent Margit szûz és vértanú képe látható. A középsõ részt a négy ion fejes oszlop és pillaszterek három részre osztják, ahol három szobor található (Mária, Szent Simon és Szent Júdás Tádé) A mellékhajó oltárán a Lourdesi Mária (Én vagyok a Szeplõtelen fogantatás) valamint Szent László és Szent Imre szobra. (A két utóbbit 2001. szeptemberében ellopták.) Szent Ferenc oltárt Turi Ferenc földbirtokos ajándékozta. (1773) A napba öltözött asszony, feje körül 12 csillagból álló korona. 1896-ban Ávéd János négy színes üvegablakot ajándékozott a templomnak (Palka József budapesti mûhelyében készültek). 1930-ban Lukács István, Jakabffy Miklósné, Ávéd Bözsi és az egyházközség öt színes üvegablakot vásárolt a csehországi Grouttauból a templom számára. A legrégebbi harangot (1537) és 3 társát az elsõ világháború idején (1916. aug. 2.) hadi célra elvitték, csak az 1909-ben Róth István által ajándékozott 813 kg tömegû harang maradt meg. 1929-ben az egyházközség a soproni Seltanhoffer mûhelybõl négy harangot vásárolt, Szent-háromság harang – A hangú – 410 kg, Szent Margit harang – C hangú – 230 kg (1944-ben hadi célra elvitték) Szent Antal harang – F hangú – 80 kg, Szent István harang – 170 kg (Borzonton van) Bécsi Rieger orgona 1930-ból. Két manuálos, 16 változatú orgona. Klasszikus és modern orgonamûvek játszására alkalmas. A hõsök emlékmûvét az elsõ világháború 266, a második világháború 90 õsi halottjának emlékére, 1943-ban, az Erdõbirtokossági társulat állíttatta. Országzászló talapzat. 1942-ben, a Budapesten élõ Gyergyóalfaluból elszármazottak egy országzászlót ajándékozta a falunak. A talapzaton levõ felirat „Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindég székely volt és az is marad!” a múlt rendszert átvészelte. A címert levésték a talpazatról, amelyet az RMDSZ helyi szervezete 2001-ben visszahelyezett A barokk stílusban készített oltár eredetileg a Nagy-templom melletti Szent István kápolnában volt. A kápolna lebontásakor került Borzontra. Az oltárképet 1772-ben a brassói N. Mayer képíró festette.

Farkaslaka római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült meg a falutól nyugatra található Templom dombon, 581 méteres tengerszint feletti magasságban, klasszikus stílusban. A templom méretei: hosszúsága 47 m, szélessége 15,80 m, tornya pedig 38 méter magas. A templom harangjait Nagyszebenben öntötték 1927-ben, orgonája Mátisfalvi Szőcs Sámuel keze alatt készült el 1865-ben. A templom előtt található az első világháborúban elesett katonák emlékműve. Szöveg és kép: http://www.obiective-turistice.ro/; https://www.welcometoromania.ro

Temploma feltételezhetően Árpád-kori, illetve gótikus előzményeket rejthet. Fontos megjegyezni, hogy az építéstörténetre vonatkozóan még rengeteg kérdés tisztázatlan. A mai templom a 18. század végén, illetve a 19. század elején épült, majd 1817-ben szentelték fel szent Domokos tiszteletére. A műemléktemplomban lévő igen értékes Madonna szobor a 15. században a csíksomlyói faragóiskolában készült. A 16. század elejéről származik az az olajfestmény, amely Mária megkoronázását örökíti meg. Ikonográfiai szempontból nagyon érdekes, hogy Mária alakja mögött Jézus hármas képe látható, a főpap, a király és a próféta alakjában. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Csíkszentimre ma látható római katolikus plébániatemploma 1777-ben készült el, amikor egy régebbi, gótikus templom csúcsíves elemei beépültek az új templomba. A jellegzetesen barokk templom részleteiben őrzi még a régi templom jegyeit, ami elsősorban a szentélynél és a toronynál figyelhető meg. A régi templomból megmaradt néhány igen értékes falfestmény. Ezek közül elsőként említhető ereklye egy részleteiben megmaradt nagyméretű gótikus szárnyas oltár a 15. század végéről. Ezeken a táblákon összesen nyolc kép található. Az egyik oldalon Szűz Mária életéből (Angyali üdvözlet, Jézus születése, Jézus bemutatása a templomban és Mária Halála), míg a másik oldalon Jézus Krisztus szenvedés-történetéből (Júdás csókja, Jézus Pilátus előtt, Töviskoronázás, Keresztút) vett négy-négy jelenet látható. Ma a hajó falaira függesztve tekinthetjük meg őket. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A csíkcsicsói templom a falu központjában található közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, végleges, mai formáját 1839-ben kapta. A templom oszlopos része kápolna volt az 13001400-as években, amelynek átalakítását a lakosság számának növekedése indokolta. A hagyomány szerint a fõoltár bal oldalának végébe az eredeti kápolna tabernákuluma van beépítve. A szentély oltára 1800-ban készült, az oltárképen Páduai Szent Antal látható. A külsõ támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. Az épületet mûemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát.

A csíkdelnei római katolikus Keresztelő Szent János-templom Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke, Csíkdelnétől nyugatra, a Torda völgynek nevezett határrészben található műemlék. Csíkdelne határától több száz méterre, szántóföldek közepén magányosan álló szép kerített műemlék, egykor három falu közös temploma volt. Az 1332-1333-as pápai tizedjegyzék szerint Delne (Dolna) községnek plébániatemploma volt, amelyről kevés adat maradt fenn. Csíkdelne egykori templomának létét régészeti ásatások hiányában mindössze egy román kori kőtöredék igazolja, lebontásának ideje sem ismeretes. A régi, romos templom helyett 1450-1500 között építették a gótikus templomot, amely nagyrészt máig megőrizte eredeti formáját. A 15. század második felében épült toronynak keskeny, csúcsíves világítórései vannak, felül négy nagy csúcsíves nyílással. A templomot a 17. század második felétől, a tatárbetörések következményeként, több alkalommal is javították. A Domus Historia szerint, a Szent János-templomot 1673-tól kezdve újították fel. A javítási munkálatok az addig fedetlen hajó festett, kazettás famennyezetének elkészítésével kezdődtek és az új szárnyasoltár felállításával fejeződtek be, 1675-ben. A templomot 1710-ben, 1760-ban, 1866-ban, 1934-ben, 1970-ben javították. Az ovális alakú templomkert közepe táján, kissé észak felé fekvő templom egy nagyobb méretű szentélyből, egy valamivel nagyobb hajóból, annak nyugati végéhez hozzáépített toronyból és a szentély északi oldalához alacsonyabb tetőzettel összekötött kis sekrestyéből áll. A hajó déli oldalán egy a 18. században barokk stílusban épített porticus volt hozzácsatolva. Az 1934-1935. évi restauráláskor a déli külső falon feltárt falfestmény-maradványok teljes felderítése végett a porticust lebontották. A templom és a torony hossza kívülről kb. 30 méter, szélessége a szentély záródásánál 8 méter, a hajó nyugati részénél 9 méter. A fal vastagsága 80–90 cm, külső magassága 8,50 méter. A falakat régi és új támpillérek támasztják, a szentélynél, a diadalívnél, a hajó és a torony nyugati sarkainál. A szentély és a templomhajó tetőzetének gerince ma egy szintben van, régebb a szentély tetőzete egy méterrel alacsonyabb volt. A hajó nyugati bejáratához a torony alatt alagútszerű átjáró vezet. Ez a nyugati kőajtókeret tört ívelésű későgót stílusú. A déli bejárat kőajtókerete díszes, leszelt íves, egymást keretező pálcatagokkal. Az ablakok közül csupán a sekrestye piciny ablaka maradt meg eredeti csúcsíves formájában, a többinél csak a záródás formája jelzi az egykori csúcsíves stílust. A templombelső legszebb és legértékesebb része az 1673-ban készült virágdíszekkel megfestett kazettás deszkamennyezet.  Az arányos felépítésű toronytest a csíki gótikus toronytípushoz tartozik. Felfele keskenyedik, alul különböző alakú keskeny világító- és lőrésekkel, a felső részén mind a négy oldalán nagyon szép ívelésű csúcsíves ablakokkal van ellátva. A torony falának vastagsága 1,10 méter, a teljes magassága 30 méter. A nyugati oldalon a torony sarkát hatalmas méretű és 1 m vastagságú támpillérek erősítik. 

A Gyergyószentmiklósi római katolikus templom a város legrégebbi műemléke, a Márton Áron utca 9-11. szám alatt található. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel. A plébánia létezését említő első okleveles forrásnak az 1332–1333-as pápai tizedjegyzék tekinthető, a 12–13. században alapíthatták a plébániát. Az egyházközség első temploma Gyergyószentmiklós akkori központja, az ún. Both-vára közelében volt, a város Felszeg nevű részében.  A település fejlődésével a mai templom helyén építették meg 1498-ban a második templomot gótikus stílusban (Benedek főesperes-plébános idején), erre utal a jelenlegi templom toronybejárataként megőrzött kő ajtókeret dátuma. Ezt a templomot a 17. század közepén Ferenczi György plébános vezetésével jelentősen kibővítették, de a tatárjárások és az idő vasfoga alaposan megrongálta. Időközben a katolikus hitre tért örmények szép barokk templomot építettek, ezért a római katolikus hívek 1756-ban szintén új templomot emeltek Mária Terézia királynő támogatásával az előző templom helyén. Az elmúlt két és fél évszázad során a templomot többször is felújították, 1877-ben pedig a város nagy szülöttjétől, Fogarasy Mihály erdélyi püspöktől neogótikus orgonát is kapott. A kiváló erdélyi püspök más adományokkal is gazdagította az egyházközséget, de legfontosabb munkájának mindenképp az mondható, hogy 1876-ban megalapította a Leánynevelő Intézetet, amelynek igazgatására letelepítette a szatmári irgalmas nővéreket. Az iskola (mind az épület, mind az intézmény) többször bővült, végül 1948-ban a kommunista hatalom államosította. Az épület 2003-ban került vissza az egyház tulajdonába. A 20. században kiváló egyéniségek vezették a plébániát, akik minden nehézség ellenére kiépítették az egyházi intézményhálózatot: iskolák, árvaház, szegénykonyha, különböző termelői szövetkezetek, és természetesen a lelkiségi mozgalmak. 1925 és 1927 között a plébánián szolgált káplánként Márton Áron, Erdély későbbi boldog emlékű püspöke, ő alapította az itteni Kolping-egyletet és más lelkiségi és kulturális egyesületeket. Habár számos háború dúlta fel a települést, az egyházközségnek sikerült a templom és az iskola mellett más értékeket is megőrizni: ilyen egy 1428-ból származó pergamen missale, illetve egy 1538-ból származó harang. A régebbi plébániaépület 1758-ban épült, történelmi érdekesség, hogy itt volt az 1848-as forradalom gyergyói központja. A templom udvarában egy 18. századi Nepomuki Szent János kőszobor található. A város melletti Csobot-hegyen van a Szent Anna-kápolna, amelynek eredetét egyesek a 13. századra teszik. Az egykori vár helyén 1933-ban épült a Jézus Szent Szíve kápolna, végül a Gyilkos-tónál van a 2001-ben felszentelt Szent Kristóf-kápolna.

A templom a Gyulafehérvári Egyházmegye fennhatósága alá tartozó Gyergyószentmiklósi Esperesi Hivatalhoz tartozik. 1878-ban szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök, védőszentjei pedig Péter és Pál. Az épület neoklasszikus stílusú. Egykor híres volt toronyórájáról, melyet az igencsak ügyeskezű helybéli mester, Borsos Tamás készített, és amely a pontos idő mellett az évet, hónapot és napot is mutatta. Kép: http://www.visitgheorgheni.ro/

A borszéki római katólikus templom 1910-ben épült, amelyet 2006 decemberében Szent István király tiszteletére szenteltek fel. 

A mai római katolikus templom alapjainak lefektetése Bálint Lajos egykori római katolikus segédpüspök munkája, aki ökumenikus egyházi tevékenysége után Marosfőre vonult vissza. Az új templom építésének munkálatai 1992-ben kezdődtek, melyek gyümölcse 1999-ben, az új római katolikus plébániaâ létrehozásával érett be. Kép: www.triff.ro

A templom 1912 és 1914 között épült és a vidék legnagyobb templomaként van számontartva. Zetelakán, a Várdombon, 801 méteres tengerszint feletti magasságban, a Hargita-hegység vulkanikus platója és a Felső-Küküllőmente dombvidéke közt egy ősi vár maradványai találhatók. Ennek falain belül egy templomot építettek 1772-ben - ebből a templomból származik a zetelaki Római Katolikus templom barokk oltára. A templom háromhajós és több mint ezer lélek befogadására alkalmas. Kétágú tornya 45 méter magas.   Szöveg és kép: https://www.welcometoromania.ro/; http://www.cesavezi.ro/

A Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony tiszteletére épített Mária-kegyhely egyik legismertebb építészeti műemlékünk, egyben Erdély legfontosabb zarándokhelye.  1804-1834 közt épült Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei alapján, barokk stílusban. 1834-től további kis volumenű munkálatok következtek, majd a templom 1876-ban nyerte el jelenlegi formáját. 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály gyulafehérvári püspök. A templom ékessége és kincse a csodatevő Szűzanya szobor, amelyet a templom főoltárán helyeztek el. A hársfából készült Szűzanya szobor úgy tartja ölében a kis Jézust, amint azt a Jelenések Könyvében a „Napba öltözött Asszony” teszi.  A festett és aranyozott szobrot valószínűleg a XVI. században egyetlen hársfa törzséből faragta ki alkotója, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.  • A csíksomlyói Szűzanya aranyrózsája

A templom a székely építkezés jellegzetes stílusjegyeit a modernnel ötvözi, monumentális méretű, impozáns lépcsősor vezet a bejáratához,  a templomhajó belső 18 m magas, lambériás burkolattal, emeleti karzattal, 1200 személy a befogadó képessége, mintegy 700 ülőhellyel. Az oltártér közepén áll egy nagy kereszt, rajta a 2,6 m nagyságú szenvedő és feltámadt Krisztus-szobor, az oltár baloldalán Szent Ágoston, jobb oldalon Szent Mónika szobrai állnak, egyenként 2,5 m magasak. Mindhárom szobor rézdomborítású, Xantus Gábor csíkszeredai jeles képzőművész alkotásai, úgyszintén a keresztúti stációk is.

A Főtér legrégebbi templomát a Ferencesek templomaként ismerik a helybéliek. A barokk stílus jegyeit hordozó kéttornyú épület a tér alsó részében található, a Vár utca sarkán. A templom mellett található a ferencesek zárdájának épülete. Az 1730-as alapkőletétel után alig négy évvel a templomot már rendeltetésének megfelelően tudták használni. Belső díszítésének véglegesítése azonban még váratott magára. A szószék 1747-ben, míg a főoltár és a belső falak festése és aranyozása 1781-ben fejeződött be Veres Mátyás és neje, Perger Krisztina jóvoltából. Jelenlegi képét a templombelső 1928-ban nyerte el, amikor is Herceg Ferenc marosvásárhelyi művész újrafestette. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

1334-ben Sancto Abraham néven említik először az írások. A Templomföld nevű helyen állt a mai templom középkori elődje, egy falképekkel borított templom, mely feltételezhetően a 13. században épült, és amelyet 1802-ben lebontottak. Ezt követően épült a ma látható unitárius templom 1803 és 1811 között. Az új templom kazettás mennyezete részben (a nyugati rész) talán a régiből került át ide, de az sem lehet régebbi a 18. század végénél. Feltételezhetően a régi templom kortársa lehetett az a harang, amely majuszkula betűi szerint a 14. században készült. Ennek felirata: „O REX GLORIE VENI CUM PACE.” A harangot jelenleg a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Az unitárius templom újjáépítése 1720 és 1750 között történt, 1821-ben, 1791-ben, illetve 2011-ben pedig felújításokon ment keresztül. A fő úttól keletre, balra található, a piac felé vezető úton, egy dombocskán, egy megerősített kőfal ölelésében. Orgonája 1822-ből származik. Az unitárius temetőben található sírok jelentős részén fából faragott temetkezési emlékoszlopok, vagyis kopjafák találhatók. Ezek díszítőmotívumai funkcionálisak, ugyanis információt hordoznak, utalva arra, hogy a kopjafa tövében férfi, nő vagy gyermek nyugszik.

Székelykeresztúr unitárius temploma 1781-1792 között épült, barokk stílusban. Szószékét 1722-ben faragták ki, ez a római katolikus templomból került át ide.

Énlaka magaslatán a XV. században épült, kőfallal körülvett templom látható. Az énlaki plébánia ugyanis a XIV. század első felében már létezett. Az első, templomhoz felhasználták a római kori épületek anyagát is. A diadalív padlószintjén látszik egy feliratos fogadalmi oltárkő. A XV. század második felében a régi templomot újjáépítették, ám 1661-ben a törökök felégették. A beomlott boltozat helyreállításakor készült a hajó kazettás mennyezete. Ezt Szász András asztalos és Muzsnai Dakó György festő készítette1668-ban. Legértékesebb része a hun-szkíta írásmódban felfestett unitárius jelmondat: "Egy az Isten" A reformáció térhódításakor ugyanis a település az unitárius vallásra tér át. A XV. századi templomból az északi falban egy kőkeretet maradt fenn és egy szentségtartó fülke, valamint a délkeleti falon egy csúcsíves, kőrácsos ablak. 1743-ban épült a templom körüli kőfal, amelyben közvetlenül a torony mellett, valamint északon nyílik bejárat, amelyek 1745 és 1753-ban készültek. A templom tornya, 1830 - 1833 között épült, az egykori harangláb helyett, magassága 31 méter. Két harang kapott benne helyet. A kisebbiket 1797-ben, a nagyobbikat 1925-ben öntötték. A torony alatt van egy bejárat, majd fedett folyosón át jutunk a templom bejáratához. A hajó szentélye sokszögű, 5 támfalas. A hajó és a szentély találkozásánál a beltérben vaskos diadalív látható. Azon kapott helyet a szószék és a szószék koronája. A feliratos úrasztala 1759-ben, a szószékkorona 1758-ban, az orgona pedig 1848-ban készült. A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható! +40 746 674 970 – Mátéfi Timea, lelkész Fotó: Mihálydeák Antal

A község központjában, a Templom utca elején található műemléktemplom a 19.század végén épült, gótikus elődje helyére. A templomot hajdan hat védőtoronnyal megerősített, ovális alaprajzú várfal övezte, melynek bejárata a templomtól külön épült középkori eredetű kaputorony alatt nyílt. Ebből mára csupán a megmagasított kaputorony és a 17. században épített várfal romjai maradtak meg. Az észak- déli tájolással épült új templom homlokzatán a következő felirat olvasható: „Épült a XII. sz.-ban épített és a XVI. sz.-ban átalakított templom helyén 1888-1889 években.” A templomot művészettörténeti szempontból igen jelentős, középkori falfestmények díszítik. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A székelyudvarhelyi unitárius parókia 1872-ben jött létre, a templomépítés gondolata pedig 1882-ben fogant meg. A parókia épülete 1897-ben készült el, azonban a Bethlen utcai unitárius műemléktemplom csak az 1906 és1908 közötti időszakban öltött testet. A bazilika jelleget kölcsönző stíluselemeket hordozó épület tervezője Pákei Lajos, építője pedig Fekete Benjámin volt. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

Isten hozta Borszéken, a Villa Bellini-ben, ahol kényelem és elegancia találkozik a természet harmóniájával! Fedezze fel a fürdőváros rejtett természeti csodáit, a sétányokon megbúvó forrásokat, valamint a település szolgáltatásait, melyek télen-nyáron várják az érdeklődőket! Látogatóink az üdülőtelep szívében rejlő wellnessközpontban frissülhetnek fel, melyben a forrásvizek gyógyító ereje jótékonyan hat testre és lélekre egyaránt. Akik egy kis kalandra vágynak, télen sítalpakon, nyáron bobszánkókon csodálhatják meg az üdülő egyik legszebb panorámáját. Üdvözöljük a Villa Bellini varázslatos világában! A Villa Bellini igyekszik megteremteni a természetes és épített környezet harmóniáját, így jött létre ez a kifinomult menedék. Szállásunk a modern építészet jegyeit kihasználva a természettel mégis összhangban várja Borszék egyik legszebb sétányán a pihenni vágyókat. Igényesen kialakított tereink, amelyek minden részlete a tökéletességre törekszik, ideális helyszínt biztosít egy tartalmas kikapcsolódásra a fenyvesek szívében. Pihenjen meg elegáns szobáinkban, melyek az otthon kényelmét idézik! A Villa Bellini kialakításakor, lépést tartva a legújabb lakberendezési trendekkel, olyan helyiségeket hoztunk létre, melyek finoman ötvözik a modern kor ízlését a hagyományos eleganciával. Válogasson szobáink közül kedvére, találja meg az Ön számára legmegfelelőbbet, élvezze exkluzív szolgáltatásainkat!

Előre megrendelt desszertbárok, torták és francia desszertek átvevőhelye.