Tündérkert

Egy pásztorfiú tévedt el az akkor még lakatlan vidéken, s felfedezte Tusnádfürdő gyógyító vizét. Azon a helyen elkezdtek letelepedni az emberek, s azóta messzi vidékekről is érkeznek oda látogatók, hogy bajaikra enyhülést, betegségükre gyógyulást keressenek.

A Gagy pataka völgyében, a Nagy-Küküllő mellett lovagok vertek tanyát még a szentföldi harcok idején. Előbb csak pihenőként használták, majd lassan házak jelentek meg, és nem telt bele sok idő, település született. Ez a mai Székelykeresztúr.

Oroszhegy határában Szent László király csodatevő forrást fakasztott katonái gyógyítására. A kút ma is létezik: aki annak vizében megmosakszik, meggyógyul, ereje pedig megsokszorozódik.

A székelykeresztúri Gyárfás-kúria körtefája alatt töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor, mielőtt nyoma veszett a segesvári csatában. Sejteni vélik, hogy még verset is írt itt – ennek egyetlen tanúja mára a körtefa.

A barlangban két mezítelen tündér raboskodik, akik fáznak, ezért rontást hoznak a vidékre, ha nem adnak nekik ingeket a helyiek. „Rusnya terpék” is leselkednek a barlangból, amelyben mesés kincs rejtőzik.

A Sóvidék dombjait óriások formálták agyagból. Egyikük az Árcsóval szemközti halmot átszúrta a pálcájával, amelynek helyén sós-meszes forrás fakadt, az gyarapítja a Csigadombot.

A menekülő tatárok a védők elől akarták elrejteni a Bögöz és Derzs közti forrást, de a bükkfát, amivel betömték az üreget, a víz könnyen szétfeszítette. A forrás ma is létezik.

Csicser vitéz nem volt ugyan nemes, de hősiességével kiérdemelte, hogy a várával szemközti Budvár ura hozzá adja lányát, akinek nyíllal küldte üzeneteit a közeli magaslatra.

A kurucok túljártak az Udvarhely határában állomásozó, népes labanc sereg eszén, ennek emlékére viseli a két domb a Kis- és Nagy-Csalóka nevet.