Bögözi református templom

A Főtér legrégebbi templomát a Ferencesek templomaként ismerik a helybéliek. A barokk stílus jegyeit hordozó kéttornyú épület a tér alsó részében található, a Vár utca sarkán. A templom mellett található a ferencesek zárdájának épülete. Az 1730-as alapkőletétel után alig négy évvel a templomot már rendeltetésének megfelelően tudták használni. Belső díszítésének véglegesítése azonban még váratott magára. A szószék 1747-ben, míg a főoltár és a belső falak festése és aranyozása 1781-ben fejeződött be Veres Mátyás és neje, Perger Krisztina jóvoltából. Jelenlegi képét a templombelső 1928-ban nyerte el, amikor is Herceg Ferenc marosvásárhelyi művész újrafestette. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A Vaslábi baptista imaház 1948-ban épült, miután az akkori hatalom elismerte ezt a vallást. Ennek a vallási közösségnek a helységben való megjelenése 1943-44-re vezethető vissza. Kép: www.triff.ro

Farkaslaka római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült meg a falutól nyugatra található Templom dombon, 581 méteres tengerszint feletti magasságban, klasszikus stílusban. A templom méretei: hosszúsága 47 m, szélessége 15,80 m, tornya pedig 38 méter magas. A templom harangjait Nagyszebenben öntötték 1927-ben, orgonája Mátisfalvi Szőcs Sámuel keze alatt készült el 1865-ben. A templom előtt található az első világháborúban elesett katonák emlékműve. Szöveg és kép: http://www.obiective-turistice.ro/; https://www.welcometoromania.ro

A mai római katolikus templom alapjainak lefektetése Bálint Lajos egykori római katolikus segédpüspök munkája, aki ökumenikus egyházi tevékenysége után Marosfőre vonult vissza. Az új templom építésének munkálatai 1992-ben kezdődtek, melyek gyümölcse 1999-ben, az új római katolikus plébániaâ létrehozásával érett be. Kép: www.triff.ro

Vasláb ortodox templomának búcsúja annak névadó védőszentjei, „Mihály és Gábor Arkangyalok” ünnepére esik. A templomot 1864-ben építették fel annak a fatemplomnak a helyén, amely már nem volt elegendő a hívek seregének befogadására. Ezt az egykori fatemplomot III. Száva, a moldvai Románvásár ortodox püspöke szentelte fel még 1714-ben. Kép: www.triff.ro

A templom a Gyulafehérvári Egyházmegye fennhatósága alá tartozó Gyergyószentmiklósi Esperesi Hivatalhoz tartozik. 1878-ban szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök, védőszentjei pedig Péter és Pál. Az épület neoklasszikus stílusú. Egykor híres volt toronyórájáról, melyet az igencsak ügyeskezű helybéli mester, Borsos Tamás készített, és amely a pontos idő mellett az évet, hónapot és napot is mutatta. Kép: http://www.visitgheorgheni.ro/

A közel 800 éves templom a Gyergyói-medence legrégibb temploma. A torony alján levõ felirat szerint 1213-ban épült félköríves (román) stílusban, Szent Simon, Szent Júdás Tádé apostolok és Szent Margit szûz és vértanú tiszteletére. A templom legértékesebb román kori emléke a toronyalatti díszes és nagy méretû félköríves ajtókeret. A templomra vonatkozó elsõ írásos emlékeket, a száz évvel késõbbi, 1332, 1333, 1334-es pápai tizedjegyzékekben találunk. A templomot története folyamán tatár, török, osztrák, labanc, vagy saját vére többször lerombolta, természeti csapások tették tönkre vagy szûknek bizonyult, s mindezekért többször újra kellett építeni, bõvíteni. Az újjáépítésekor az akkori korízlésnek megfelelõen mindig más és más építészeti stílusba újult meg. A román -kori építészeti stílusjegyeken kívül megtalálhatók a gótikus, valamint a barokk, copf stílusjegyek. A gótikus átépítés a XV. sz. második felében, a barokk, copf stílusban az átépítés 1766 és 1773 között történt. 1930-ban egy mellékhajóval bõvült. A toronyban elhelyezett emlékirat tartalma miatt a több évig tartó alfalvi „memorandum per” keletkezett. Ennek a templomnak volt a papja István hitvédõ pap, a csíksomlyói pünkösdi búcsú elindítója, P. Domokos Kázmér püspök (Gyergyóalfalu ideiglenes püspök székely volt), Andrássy Antal – az 1848-49-es szabadságharc mártírja, Zomora Dániel – a késõbbi gyulafehérvári püspökhelyettes, gróf Mikes János – a késõbbi szombathelyi püspök, Gaál Tamás az iskola- és templomépítõ pap. A körportálé a román -kori építészet remeke. Ez maradt meg az õsi templomból. A kõportálé tagozott bélelettel bír. A féltök formából kiindulva a béleletet kívülrõl keskenyedõ félhengerek alkotják. Az általánosnál díszesebb bélelet. A fõoltár barokk stílusba készült 1773-ban. Az oltár felsõ részén Szent Margit szûz és vértanú képe látható. A középsõ részt a négy ion fejes oszlop és pillaszterek három részre osztják, ahol három szobor található (Mária, Szent Simon és Szent Júdás Tádé) A mellékhajó oltárán a Lourdesi Mária (Én vagyok a Szeplõtelen fogantatás) valamint Szent László és Szent Imre szobra. (A két utóbbit 2001. szeptemberében ellopták.) Szent Ferenc oltárt Turi Ferenc földbirtokos ajándékozta. (1773) A napba öltözött asszony, feje körül 12 csillagból álló korona. 1896-ban Ávéd János négy színes üvegablakot ajándékozott a templomnak (Palka József budapesti mûhelyében készültek). 1930-ban Lukács István, Jakabffy Miklósné, Ávéd Bözsi és az egyházközség öt színes üvegablakot vásárolt a csehországi Grouttauból a templom számára. A legrégebbi harangot (1537) és 3 társát az elsõ világháború idején (1916. aug. 2.) hadi célra elvitték, csak az 1909-ben Róth István által ajándékozott 813 kg tömegû harang maradt meg. 1929-ben az egyházközség a soproni Seltanhoffer mûhelybõl négy harangot vásárolt, Szent-háromság harang – A hangú – 410 kg, Szent Margit harang – C hangú – 230 kg (1944-ben hadi célra elvitték) Szent Antal harang – F hangú – 80 kg, Szent István harang – 170 kg (Borzonton van) Bécsi Rieger orgona 1930-ból. Két manuálos, 16 változatú orgona. Klasszikus és modern orgonamûvek játszására alkalmas. A hõsök emlékmûvét az elsõ világháború 266, a második világháború 90 õsi halottjának emlékére, 1943-ban, az Erdõbirtokossági társulat állíttatta. Országzászló talapzat. 1942-ben, a Budapesten élõ Gyergyóalfaluból elszármazottak egy országzászlót ajándékozta a falunak. A talapzaton levõ felirat „Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindég székely volt és az is marad!” a múlt rendszert átvészelte. A címert levésték a talpazatról, amelyet az RMDSZ helyi szervezete 2001-ben visszahelyezett A barokk stílusban készített oltár eredetileg a Nagy-templom melletti Szent István kápolnában volt. A kápolna lebontásakor került Borzontra. Az oltárképet 1772-ben a brassói N. Mayer képíró festette.

A templom 1912 és 1914 között épült és a vidék legnagyobb templomaként van számontartva. Zetelakán, a Várdombon, 801 méteres tengerszint feletti magasságban, a Hargita-hegység vulkanikus platója és a Felső-Küküllőmente dombvidéke közt egy ősi vár maradványai találhatók. Ennek falain belül egy templomot építettek 1772-ben - ebből a templomból származik a zetelaki Római Katolikus templom barokk oltára. A templom háromhajós és több mint ezer lélek befogadására alkalmas. Kétágú tornya 45 méter magas.   Szöveg és kép: https://www.welcometoromania.ro/; http://www.cesavezi.ro/

Székelykeresztúr unitárius temploma 1781-1792 között épült, barokk stílusban. Szószékét 1722-ben faragták ki, ez a római katolikus templomból került át ide.