Kőzúgó-vízesés
Kőzúgó-vízesés

Kőzúgó-vízesés

Természeti látványosság

Ciumani 537050, Romania

Leírás

A Kőzúgó-vízesés Székelyföld egyik rejtett, ám varázslatos erejű helyén található kis természeti csoda, amely nem méretével (ugyanis alig magasabb 3,5 méternél), hanem természetes vadságával bűvöli el a látogatót.

A vízeséssel kapcsolatos gondolatait a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzkutató, író és utazó, költőien úgy fogalmazta meg, hogy a természet a vízesés körüli sziklákat olyanra faragta, hogy ember kényelmesen gyönyörködhessen a követ feldaraboló folyóvíz egyedi látványában.

A kőzúgót a kőzúzónak, a malom őrlő kövének egy változataként is lehet tekinteni, mivel a környéken sok kásaőrlő malom volt.

A vízesés elhelyezkedése könnyen betájolható, ugyanis sok jelzett turistaösvény szeli át Gyergyócsomafalva környékét.

Kép, szöveg és videó:
http://www.csomafalva.ro/csomafalvi-latvanyossagok/

http://kollozsolt.blogspot.com/2011/08/kozugo.html

https://www.youtube.com/watch?v=mcRRmq1twWk

Photo Gallery

Video

Hasonló helyek

Természeti látványosság
4.56 9 értékelések
A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva
Lacul Roșu, Romania