Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület

Fedezd fel gyalogosan a Hagymás-hegység sziklaoszlopait és élvezd a kilátást az 1707 m magas Öcsém-tetőről vagy az 1792 m magas Nagyhagymás csúcsáról. Ha szerencsénk van, a túra során megpillanthatjuk a sziklákon szökellő zergéket, míg a bátrabbak kipróbálhatják magukat sziklamászás terén az Egyes-kő szikláin. Télen az Egyes-kő menedékháztól túránkat hótalpakkal folytatjuk. Reggel Balánbányáról indulunk gyalogosan az 1504 méter magasan, az Egyes-kő lábánál fekvő menedékházhoz. A túra nem hosszú, ám több meredek szakasza van, ezért két-három órát szánunk rá. Útközben szép kilátás nyílik többször is a közeli Öcsém-tető mészkőtömbjére és kőfolyásaira, és megállunk egy kristálytiszta vízű forrásnál is. Felérve az Egyes-kőhöz, ki-ki vérmérséklete és fizikai képessége szerint választhat, hogy pihenni szeretne néhány percet, esetleg a magával hozott elemózsiából fogyasztana, vagy inkább megmászná az Egyes-kõ sziklapillérét. A háztól az Egyes-kõ falai alatt, fenyõerdõben indulunk az Öcsém-tetõ megmászására. Hamarosan egy forrás mellett haladunk el, jobbról az Öcsém kõgörgetegei látszanak, balra nézve a távolban a Csalhó-hegység ormai bontakoznak ki. Viszonylag rövid emelkedõ után újabb tisztás következik, majd gyér fenyõerdõben haladva az Öcsém csúcsplatójára érkezünk. Az 1707 m-es csúcs elérése innen már csak egy kellemes séta, mivel mindvégig csaknem szintben haladunk. A menedékháztól Balánbányára a Szép-patak mentén, elõbb fenyõerdõben, majd havasi legelõkön haladva fogunk visszatérni. A lemenõ Nap fényében jobboldalt kibontakozó Nagyhagymás (1796 m) szinte függõleges falainak látványa méltó befejezése egy jól sikerült, élményekben gazdag túrának.

Közepes nehézségű gyalogtúránkat a mozgást és a természetet kedvelő családoknal, baráti társaságoknak ajánljuk. Testre szabható útvonalon közelítjük meg a Gyímesek egyik legszebb kilátópontjának szamító sziklatornyokat, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környékbeli hegyoldalakra, a Tatros partján sorakozó házakra és a völgyhidakon kanyargózó vasútvonalra. A magyar hadsereg a kilátópont stratégiai jelentőségét mindkét világháborúban igyekezett kihasználni. A katonák lövészárkokból, géppuska fészkekből és több tíz méteren át futó alagútrendszerekből álló erődítést alakítottak ki, ahonnan egyidőbden tarthatták ellenőrzésük alatt a völgyben futó műutat és Görbe-pataka felé továbbhaladó vasútat is. A felrobbantott, romos állapotban lévő bunkerek és a hozzuk kapcsolódó történetek egy kis időutazásra invitálnak az elhavazott gyimesi tájban. Kondíció és idő függvényében a túránkat folytathatjuk a hegygerincen újabb, magasabban fekvő kilátópontok irányába, majd egy kis kerülővel visszatérünk a völgye és a görbepataki házak között haladva visszasétálunk a kiindulópontunkhoz.

Zilele Sfântu Nicolae

2001 júliusában egy egyetemi diákokból összeállt vonós kamarazenekar játszta első koncertjét Csíkszeredában, Szőnyi Zoltán, marosvásárhelyi zongoraművész, karmester pedagógus ösztönzésére és vezényletével. A koncert akkora sikert aratott, hogy a zenekar azóta nemcsak helyi rendezvények rendszeres fellépőjévé vált, hanem mostmár, mint a Csíki Kamarazenekar, saját évadot is indított. 2002-től a zenekar külföldi meghívásoknak is eleget tesz. Hangfelvételeikből már több alkalommal is műsorra tűzött a budapesti MR1-Bartók Rádió és a Marosvásárhelyi Rádió. Különböző alkalmi támogatásoknak köszönhetően, a kamarazenekar lassan teljes létszámú szimfonikus zenekarrá nőtte ki magát, de a kezdetekre emlékezve, megtartotta az eredeti Csiki Kamarazenekar nevet. 2006 őszén a Duna Televízió dokumentumfilmet készített az együttesről, amelyet azon év november 18-án mutattak be, amelynek címe: „Csíkszereda és Salzburg muzsikája” – A Csíki Kamarazenekar hangversenye a Zeneakadámián. 2008 óta a zenekar évente több mint 6 nagyzenekari koncertet ad, és mellette számos más klasszikus zenei eseményt támogat, szervez és éltet. Ilyen közülük a mára már nemzetközi hírnévnek örvendő Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely 2019-ban ünnepelte 39 éves évfordulóját, a 2017-ben indult Őszi Zongoraestek, és a “BonBon Matiné” ifjúságnak dedikált leckehangversenyek sorozata.

A Codex Régizene Együttes 1996 őszén alakult a brassói Transilvania Tudományegyetem zenetagozatának tanáraiból és diákjaiból. Céljuk a barokk és reneszánsz zene korhű és életszerű előadása historikus hangszerek segítségével. Az utóbbi években főleg magyar, ezen belül erdélyi zenét játszottak leggyakrabban, a Kájoni-kódex, az Apponyi-kézirat, a Vietoris-kódex és a Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat repertoárjából, illetve Pálóczi Horváth Ádám és Mártonffy István kéziratos feljegyzéseinek átdolgozásaiból. A sajátos előadói stílussal életre keltett 17-18. századi művek a jelen emberéhez szólnak, bejárva az érzelmek széles skáláját. Az együttes tagjai az idők során számos nemzetközileg elismert előadóművésztől tanultak nemzetközi mesterkurzusokon: Innsbruck, Utrecht, Karlsruhe, Sopron, Szeged, Szombathely, Szentendre, Budapest, stb. Az együttes tagjai: Filip Ignác, dr., művészeti vezető – furulyák, barokk fuvola Szabó Éva – furulyák, barokk fuvola, dobok Kovács Éva – hegedű, rebek Kovács László – hegedű, barokk hegedű Adorján Csaba – brácsa, népi brácsa, fidula Lázár Zsombor – cselló, fidula, koboz Szőgyör Árpád – nagybőgő, viola da gamba

A csíkszeredai sportegylet az asztalitenisz szerelmeseinek kiván partnere lenni, tájékoztatást nyújtani edzésekről, bajnokságokról, programokról.

2010-ben Homoródfürdőn elkezdődött a három székelyföldi megye vezetősége támogatásával a gazdaszervezetek összefogása, amelyet akkor egy együttműködési nyilatkozat aláírásával szentesítettek a jelenlévők. Azóta nagyon sok alkalom volt, amikor a közös erőt felmutatva tudtunk célokat elérni, idővel azonban megérett a helyzet egy formálisabb, szorosabb együttműködés kialakítására. Ennek eredményeként jött létre a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, és az ennek keretében működő Gazdaszervezetek Fóruma amely már 80 helyi gazdaszervezetet tudhat a soraiban. A 2017. december 5-én kötött MEGÁLLAPODÁS értelmében – amelyet a Földművelésügyi Minisztérium és a Kárpát-medencei magyarság agráriumának képviseletében eljáró agrárszervezetek írtak alá – a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete működteti a Székelyföldi Falugazdász Hálózatot. A falugazdász-hálózat célja a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok támogatása, amelyeknek nincs lehetőségük magasabb szakmai támogatást vásárolni a piacról, amelyek a mezőgazdaságot életvitelszerűen művelik, és ez számukra a fő megélhetési forrás.

2007-ben a helyi vállalkozók és a civil szféra képviselői által alapított SZKA célja élhetőbb jövőt építeni városunk és környéke számára. Ennek érdekében az SZKA a közösség legjobb ötleteit generálja és folyamatosan támogat olyan projekteket, melyek a közösség érdekeit szolgálják.

„Egy ókori mítosz szerint Zeusz állította fel az olimpiai játékokat, miután legyőzte Kronoszt. Az olimpiáról minden hellénnek hírt kellett kapnia, hogy biztosan odaérjenek.” Sok év után ismét táncháztalálkozót hirdetünk Udvarhelyen, a 40 éves erdélyi táncházat ünnepelve és éltetve. Most adunk hírt jó előre, hogy mindenki biztosan oda- és ráérjen: szeptember 22-23, Székelyudvarhely. Mindenkit várunk. Találkozni jó. Öröm rég nem látott kollégát, barátot megölelni, öröm a szabott és beosztott időn kívüli (szabad) időt együtt eltölteni, hogy ismét és ismét átéljük a találkozás örömét, azt, hogy országtól - kortól - lakhelytől függetlenül a táncházban, a hagyományos paraszti kultúra szeretetében, összetartozunk. Tegyünk félre bánatot és fájdalmakat. Tegyünk félre munkát, lakodalmat, szórakozást és termény-betakarítást. Találkozzunk. És közösen ismét le fogjuk győzni az Időt. Kelemen László