Leírás
Székelyderzsi tematikus úrvonal – Zarándok- és értékút
Kapcsolat: Orbán Árpád, 0722 663 201
GPS track: .gpx
Az Erdélyt átszelő 1637 km-es Via Transilvanica, a 8 erdélyi régiót összekapcsoló gyalogút székelyderzsi állomásánál egy helyi önazonosság-út fedezhető fel, ez pedig bemutatja a székely település vallási, nemzeti, történelmi, néprajzi, irodalmi, földrajzi, botanikai értékeit, de a helyi gasztronómiai ízvilág is felfedezhető. Gyönyörű környezetben a hossza 22 km és a tengerszintfeletti 507-780 m-es sávban helyezkedik el ez az egyedi zarándok- és értékút, ahol a történelem együtt él a faluval. A kiinduló és érkező központi helye az útnak, a híres és csodálatos unitárius vártemplom, az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része. Bejárható lóval, gyalog, biciklivel, szekérrel, terepjáróval, illetve egyeztetés után kulturális és gasztronómiai ínyencségek is elérhetők.
GPS track: .gpx
Az Erdélyt átszelő 1637 km-es Via Transilvanica, a 8 erdélyi régiót összekapcsoló gyalogút székelyderzsi állomásánál egy helyi önazonosság-út fedezhető fel, ez pedig bemutatja a székely település vallási, nemzeti, történelmi, néprajzi, irodalmi, földrajzi, botanikai értékeit, de a helyi gasztronómiai ízvilág is felfedezhető. Gyönyörű környezetben a hossza 22 km és a tengerszintfeletti 507-780 m-es sávban helyezkedik el ez az egyedi zarándok- és értékút, ahol a történelem együtt él a faluval. A kiinduló és érkező központi helye az útnak, a híres és csodálatos unitárius vártemplom, az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része. Bejárható lóval, gyalog, biciklivel, szekérrel, terepjáróval, illetve egyeztetés után kulturális és gasztronómiai ínyencségek is elérhetők.
TOVÁBBI ÁLLOMÁSOK
1. Református templom
A református egyházközség megalakulásának okleveles említése 1808-ból maradt fenn, e szerint a derzsi református filiális (leányegyház) eklézsia 1717-ben alakult. A mai templom 1886-ban épülhetett, mert egy erre vonatkozó dokumentum szerint 1887-ben, pünkösd második napján szentelték fel. A templomot T. Bodor Pál nyugalmazott kányádi lelkész saját költségén építtette és ajándékozta a derzsi református híveknek.
„Békesség Istentől: mi így köszönjünk,
Hogy köszöntésünkben lélek legyen –
Vihartépett fák – ágainkon mégis
Vadgalamb búg és Békesség terem.
Békesség: köszöntésünk ez legyen.
Békesség Istentől.”
Hogy köszöntésünkben lélek legyen –
Vihartépett fák – ágainkon mégis
Vadgalamb búg és Békesség terem.
Békesség: köszöntésünk ez legyen.
Békesség Istentől.”
Reményik Sándor
2. Csónak-tetői határátkelő
A trianoni diktátum következtében elcsatolt erdélyi területekből a második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt (43 104 km²) visszajuttatta Magyarországnak. A visszacsatolt részeken a mai napig az 1940–1944 közötti időszakot kicsi magyar világ néven emlegetik. Adott időszakban itt volt a határátkelő: Székelyderzs Romániához, a domb túloldalán található Bögöz és Agyagfalva pedig Magyarországhoz tartozott.
3. Erős-tető
Székelyderzs legmagasabb pontja (766 m) az Udvarhelyi-medence 16 falujára kínál rálátást. A hely az 1241-es mongol betörés emlékét az itt található Tatárkútja és Puliszkamezeje nevű mondában őrzi: „Réges-régen, a tatárjáráskor, a kutyafejűek feldúlták a vidéket és mindent felégettek. A falu lakosai elmenekültek a környező erdőkbe. Nagyon megéheztek a tatárok a sok pusztítástól, de hiába keresték az ennivalót, semmi mást nem találtak, csak egy véka puliszkalisztet. A kán elrendelte, hogy főzzenek egy jó nagy puliszkát. Úgy is lett. Kiborították a puliszkát a mező közepére, minden tatár jóllakott tőle, utána a kúthoz mentek, s jót ittak belőle. A tatárok elvonulása után az emberek elnevezték azt a mezőt Puliszkamezejének, a kutat meg Tatárkútjának.” (Lőrincz Ilona gyűjtése)
4. Határátkelő: Kányádi-kapu
A trianoni diktátum következtében elcsatolt erdélyi területekből a második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt (43 104 km²) visszajuttatta Magyarországnak. A visszacsatolt részeken a mai napig az 1940–1944 közötti időszakot kicsi magyar világként emlegetik. Adott időszakban itt is volt határátkelő: Székelyderzs Romániához, Kányád pedig Magyarországhoz tartozott.
5. Nagy Őrhegy – Petki-fenyves
A Székelypetekkel szomszédos határrészen, a kis fenyőerdő miatt ezt a területet ma Petki-fenyvesként emlegetik, régi neve: Nagy Őrhegy. Az őrhegyként megnevezett magaslatok az adott hely egykori védelmi szerepére utalnak, pl. Őrhegy, Leshegy, Látó-hegy, Strázsahegy. A történelmi Székelyföld és Szászföld határán elhelyezkedő Nagy Őrhegy a Fogarasi-havasokig kínál látványos panorámát. Szászföld, vagy a szászok földje, a Segesvár–Medgyes–Szászváros–Nagyszeben közötti területet jelöli.
„Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett és megmenti őket.” (Zsolt 34,8)
6. László-hegy
A hagyomány szerint egy csatából hazafelé tartva itt pihent meg I. László magyar király (1077–1095), akit 1192-ben szentté avattak. Legendáit a Kárpát-medencében templomi falképek és helynevek őrzik. A László-hegy magassága 624 m.
„Üdvözlégy, kegyes Szent László király,
Magyarországnak édes oltalma!
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
csillagok között fényességes csillag!”
Magyarországnak édes oltalma!
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
csillagok között fényességes csillag!”
(Népének)
7. Ramocsa
A helynév mondai eredete szerint: „Élt egyszer Csíkban egy nagy úr, s volt annak három tündérlánya: Klára, Dála és Ramocsa. Rózsaszínű hintón járták be az egész Erdélyországot, s kocsijukat tizenkét lány húzta. Három nagy vár volt akkoriban ezen a vidéken: a bágyi vár, a dályi vár – amelyet Szabács várának neveztek –, és még egy, az égei Berecken. Amikor a hintóval a bágyi várhoz értek, a tizenkét lány madárrá változott, s elrepült. A három tündérlány a bágyi vár alatt találkozott három pásztorlegénnyel, s szerelmesek lettek beléjük. Klára a legnagyobbik pásztorral ott maradt helyben, de aztán megcsalódott, sokat sírt, még az életének is véget vetett. Könnyeiből egy forrás fakadt, amelyet ma is Klára kútjának hívnak. A második tündérlány, Dála, párjával kicsit idébb telepedett le egy patak mellett, ahol később falut építettek, és Dályának nevezték el. Ebből lett a mai Székelydálya. Legboldogabb a legkisebb lány, Ramocsa volt. Akárhova lépett, virágok nyíltak a lába nyomán. S ezeket a virágokat ma is Ramocsavirágnak hívják, és csak a bágyi vár alatt meg a derzsi határban, Ramocsán nyílnak, ahol a monda szerint a harmadik tündérlány telepedett le kedvesével.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)
A május–június időszakban nyíló ramocsavirágot (henye-boroszlán, gyalogborostyán, Daphne cneorum) természeti ritkaságként tartják számon a botanikusok és védett növénynek nyilvánították.
8. Pénzes
„Dersről Musna felé menve, egy a Derspatakába jobbpartilag szakadó csermelyt Pénzespataknak hivnak. Itt régen még névleg is feledékenységbe ment falu feküdt, melynek lakói Dersnek Felszeg nevü negyedében telepedtek. Ezek birják nagyrészt most is az ott lévő földeket. A néphit azt tartja, hogy ott sok kincs, arany csákány, arany hegedű, stb. van elásva, nemtők őrködése alatt.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)
9. Kata kútja
Erdély dúlása során, 1602-ben a Georgio Basta zsoldostiszt által vezetett Habsburg-sereg a derzsi unitárius vártemplomot is felgyújtotta. Petki János helyi földbirtokos, költő, udvarhelyszéki kapitány, erdélyi kancellár a saját költségén építtette újjá, és harangot is ő adományozott. Az Erdély magas műveltségű főúri elitjébe tartozó Petki János így a templom egyik legjelentősebb mecénása. Felesége a homoródszentpáli származású Kornis Katalin, akinek sírköve a várkertben található. Az ő nevét örökíti meg ez a határrész.
„Szegénynek, gazdagnak csak egy az ő sorsa,
Tarkánnak, bársonynak mind egy a jutalma
Ha ma gazdag király, szép mint arany alma,
Holnap koldus lehet, vagy megrothadt alma.”
Petki János: Játszik a szerencse
Petki János: Játszik a szerencse
10. Felszegi temető
A terület neve: Szépmező. A helyi temetkezési szokások szerint ebbe a temetőkertbe csak a település Felszeg nevű részének lakói temetkezhettek. A falu más lakóit a szemközti domboldalon található Alszegi temetőkertbe helyezték végső nyugalomra. A temetőkert az unitárius egyházközség tulajdonában van.
„Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Jn 17,3)
„Utas vagyok, és már lement a nap,
Fölöttem éj, egy kő fejem alatt.
Álmomban is híven, hozzád vágyik szívem,
Hozzád vágyik szívem, hozzád közel.”
(Unitárius Énekeskönyv, 57)
További programajánlat:
Nyelv
Angol
Magyar
Román