Látogatás és kóstoló az Igazi Csíki Sör Manufaktúránál

Ismerd meg a benned rejlő felfedezőt Erdély egyik eldugott tanyavilágában, ahol helyiekkel találkozva bepillantást nyerhetsz a vidéki élet rejtelmeibe. A tehetséges mesteremberektől régen elfeledettnek hitt mesterségek alapjait sajátíthatod el, majd a vadlesek biztonságából megismerheted a Kárpátok legnagyobb vadállatát, a barnamedvét. A nagy területen szétszórt házak alkotta tanyavilágon az élet kemény és lenyűgöző egyszerre. Itt az emberek még mindig úgy élnek, mint 50-100 évvel korábban, a fő megélhetést az önfenntartő mezőgazdaság és az erdőkitermelés biztosítja. A házak többsége elszórtan, több km-es távolságra helyezkedik el az iskolától, templomtól és a boltoktól, a házakat sokszor egész erdők és mezők választják el egymástól. A lélegzetelállító táj számos ásványvíz forrást és tiszta vizű patakot, vizesést és kilátópontot rejt, a mezőket tarka virágok borítják, a szomszédos erdőkben pedig számos vadállat éli háborítatlan mindennapját. Utazz vissza az időbe és éld át az egyszerű helyi emberek mindennapjait, majd ismerd meg a barnamedvét a saját, természetes környezetében felállított vadlesek biztonságából! A túra főbb jellemzői: Fedezd fel Varságot, a szétszórt házak alkotta hegyi települést (Segesvártól 79 km) Ismerd meg a helyi mesterségek és a pattintott zsindely készítésének rejtelmeit Próbáld ki a szekerezés élményét Látogasd meg a 7 m magas festői Csurgókő vízesést Ismerd meg a régió vadon élő állatait természetes környezetükben (barnamedve, szarvas, vaddisznó, róka, borz és más vadon élő madarak) Élvezd a Kárpátok erdeinek csendjét és a medvére való várakozás izgalmát Tájékoztató, barátságos és szakképzett idegenvezető Személyes, testreszabott szolgáltatás Székelyudvarhelyen (Segesvártól 47km) találkozhatsz az idegenvezetővel, majd kb 1 órás úttal éritek el a Keleti-Kárpátok „legelszórtabb” települését, Székelyvarságot. A falu területének majd 60%-át erdő borítja, és egyes lakóházak több km-es távolságra vannak egymástól. Útközben megcsodálhatod a Nagy-Küküllő mentén található színes székely falvakat, a lenyűgöző Zetelaki-viztározót és a sűrű erdőkkel birított Hargita nyugati hegyoldalait. Varság Központnak nevezett részén már várnak a szererek, amelyek segítségével felfedezheted a varsági tanyavilágot. Meglátogatunk egy helyi kiskocsmát, ahol a helyiekkel találkozva megismekedhetunk a falu batátságos, vendégszerető lakóival. Egy kis helyi pálinka társaságában elhangzó érdekes történetek révén bepillantást nyerhetsz a helyi közösség mindennapi életébe. A helyi legendák szerint az 1500 fős Varság akkora területen fekszik, mint Románia fővőrosa, Bukarest. Szekerezés közben olyan mesteremberekkel találkozhatsz, mint a helyi kovács, a zsindelykészítő és fafaragó. Figyeld meg őket munka közben és hallgasd meg a munkájukhoz kapcsolódó történeteiket. Ízleld meg a helyi termékeket, látogass meg egy 100 éves, még mindig működő mizimalmat, fotózkodj a 7 m magas Csurgókő vízesésnél vagy másszál fel a fából készűlt Kilátóra, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a szétterülő falura és a környező hegyekre. Egy órával sötétedés előtt találkozhatsz egy helyi vadőrrel, aki terepjárójával elvisz az erdő mélyén található vadleshez. Tudtad, hogy Romániában él Európa legnagyobb barnamedve populációja? A biztonságos lesekben elhelyezkedve csendben és türelmesen várakozva találkozhatsz a Kárpátok királyaként is emlegetett barnamedvével. Hallgasd az erdő csendjét és készülj fel a nem mindennapi találkozásra! A medvelesek álltalában sikerrel végződnek, de mivel vadállatokról van szó, melyek a legkisebb neszt is meghallját vagy a szokatlan illatot is felismerik, semmi sem garantált 100%-ig! Ha szerencsés vagy akár több medvét is megfigyelhetsz az etető közelében, amint játszanak vagy éppen hatalmi harcot vívnak egymással. Gyakran más vadállatok, vaddisznók, rókák, szarvasok, őzek és egyéb erdei madarak is megjellenek a kihelyezett etetőknél. A kb. 3 órás medveles után a vadőr visszakísér az autóhoz és a késő esti órákban érkezel vissza Székelyudvarhelyre. Az egész napos túra 9-10 órát tart. Légy felkészülve, legyen rajtad bakancs, réteges öltözet és esőköpeny, de az egyedi elmény megörökítése érdekében a távcsövet és a fényképezőgépet -pótaksikkal és elegendő tárhellyel- se feledd!

A történelem szerelmesei, illetve a magyar háborús múlt iránt érdeklődők bejárva a völgyzár megmaradt lövészárkait és a géppuska állások maradványait, gondolatban feleleveníthetik az itt megvívott véres harcok pillanatait, majd az első és második világháborús katonasíroknál csendben tiszelegve emlékezhetnek meg az elesett hősökről. Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség által a második világháborúban kiépített védelmi vonal volt, amely 600 km hosszúságban a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. A védelmi rendszert a helyi trepviszonyokhoz és adottságokhoz alkalmazkodvó, a hegyeken átvezető utak mentén létesített völgyzárak alkották. Az átjárókon, hágókon és völgyekben kiépített tábori erődrendszereket vasbeton szerkezetű tüzelőállásokkal, védelmi létesítményekkel, figyelőkkel erősíttettek meg. Ezek maradványai az utólagos robbantások ellenére több mint 70 év távlatából is sok helyen megtalálhatóak. Az Árpád-vonal romjainak a felkutatása és a hozzuk kapcsolódó történetek megismerése révén közelebb kerülhetünk az Ezeréves határt védő magyar és székely határőr csapatok és a rettegett Vörös Hadsereg Dávid-Góliát harcához. Programidő: 4-5 óra Felszerelés: túrabakancs, réteges öltözet, fényképezőgép

Időutazásra hívjuk Európa egyedülálló, természetes napfénnyel működő műtermébe. Az eredeti állapotában megőrzött antik fényképezőgépek, hátterek, díszletek, érdekességek tekinthetőek meg. Benézhet a 100 éves kamerák belsejébe, megtapasztalhatja a kézi kidolgozású fehér fekete képek előhívásának varázsát a sötétkamrában.  Látogasson el a székelyudvarhelyi Kováts fényképészetbe. Előzetes foglalás: 0746665797

Utazz vissza az időben és ismerd meg a hagyományos sajtkészítés mozzanatait a Gyimesi hegyek csodálatos világában! Fedezd fel a Gyimesi hegyekre jellemző, évszázadok során kialakult havasi pásztorkodási forma rejtelmeit, ismekedj meg a helyiek mindennapjaival és kóstolj bele a helyben, hagyományos módszerrel készül friss sajtok ízvilágába! Egy gyalogtúra során betekintést nyerhetsz a gyímesi kaszálók fajgazdagságába, majd a Rákóczi várnál a vasúti őrház, a lövészárkok és tankcsapdák segítségével felevelenítjük az első és a második világháború eseményeit is. Programidő: 4 - 5 óra

Kóstold meg a Vulkánok Földjének hagyományos termékeit! Nem számít, hogy tél van vagy esős nyár, vegyen részt egy hagyományos, helyi termékekből álló ételkóstolón. A kulináris kirándulást Tusnádfürdőn és környékén szervezzük. Az ínycsiklandozó falatokat a természetben vagy a térség különböző falusi gazdaságaiban kóstoljuk meg. A kirándulás során megcsodáljuk a természet szépségeit és megkóstoljuk a helyi piacok termékeit: sajtokat és más tejtermékeket, felvágottakat, péktermékeket, szörpöket és pálinkát. A kirándulás időtartama: 2 óra. A program időpontja: egész évben, naponta Az ajánlat ára tartalmazza: pálinkakóstolás, helyi termékek kóstolása A program ára: 30 lej/fő A kirándulás minimum 4 fő jelentkezése esetén indul.

SNIPER EXPERIENCE - Lánctalpas kalandozás Felkészültél a nagy kalandra? Tartsál velünk a vadonba egy egykori skandináv lánctalpas csapatszállító katonai gépjárművel, mely mindenen átmegy. Ez a krokodilszemű szörnyeteg egy VOLVO BV 202, amelyet alacsony hőmérsékletű területeken zajló katonai műveletekhez terveztek, nem ismer lehetetlent, képes akár 1,1 m-es akadályokat is legyőzni. Kétéltű tulajdonságainak, valamint a négy gumi lánctalpon egyenlően eloszló súlyának köszönhetően, a mocsaras területek, tavak, extrém behavazott területek sem jelentenek akadályt. A program során SNIPER szerepét is eljátszhatod, kipróbálva mesterlövészi képességed. A lánctalpas kalandtúrát bármilyen időszakra és minden korosztálynak ajánlani tudjuk, de minél erősebben havazik vagy esik az eső, annál nagyobb az élmény. Időtartalma: kb. 1.5 óra Ár: 70 lej /személy piknik nélkül,  100 lej piknikkel,  2 év alatt ingyen Az ár tartalmazza: a kirándulást a lánctalpassal és célbalővést airszoftos fegyverekkel Az árak 2024-től érvényesek Előzetes helyfoglalás ajánlott.  Minimális létszám: 6 fő Maximalis létszam: 10 fő

A kilencvenes évek elején jelentősen megnövekedett a pünkösdi zarándokok létszáma Csíksomlyón. A kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befogadni a több százezer fős tömeget. Ősi szokás szerint a pünkösdi búcsúhoz hozzátartozott a körmenet a Kissomlyó hegyére, ezért is került az új oltáremelvény a Nagy- és a Kissomlyó közötti területre. Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. Abban az időben, a középkorban, Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, bizonyára ezért épült közelebb Szenttamáshoz. A Csonkatorony mellett található a falu régi temetõje, ahol nagyon régi sírkeresztek utalnak a múltra. Sok sírkereszten a Sándor család neve olvasható. Ez azért érdekes, mert a Szentdomokosról származó Sándor családnak külön temetkezési helye volt a Szent Anna-kápolna kriptája. Az új keresztek arra utalnak, hogy a régi temetõt jelenleg is használják temetkezésre. A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. Krónikák szerint a tatárok két ízben pusztították el a templomot: 1661-ben és 1694-ben. Az első templomrombolást a falu népe jóvátette, újra felépítette templomát; viszont a másodi­kat nem, mivel akkor a falu lakóinak zöme betelepedett a moStani falu Középtizesben. Írta: Pomjanek Béla - A Csonkatorony és környéke, In.: Erdélyi Gyopár, 2007. 6. szám Fotó: Munzlinger Attila