Zetelaki római katolikus templom

Korondon a régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje.1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak templomként. Az 1700-as években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére, majd 2011-ben kívül-belül nagy átalakításon esett át. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.

A gyergyótölgyesi ortodox fatemplomot, melynek védőszentjei „Mihály és Gábor Arkangyalok”, 1828-ban építették. A templom a Putna-völgyben található, mögötte háttérként egy fenyőerdő áll. Alapja háromosztású, a főhajó rész téglalapalapú, míg az oldalhajók alapterülete poligonális, ezek három oldalban végződnek, az oltárt magába foglaló apszis pedig le van választva. Déli oldalán egy előcsarnok található, ennek oszlopai faragottak, felettük pedig egy alacsony harangtorony található. A hajó boltozata sokszög alapú, görbe csíkokból áll, melyek egy faragott és festett rozettából indulnak ki. Az előhajó plafonrésze, akárcsak a hajóban lévő felületek, melyek a boltozat sokszög alakú síkjából a téglalap alakú felületekkel teremtenek kapcsolatot, faragott konzolokra támaszkodik. A főhajó boltozata Jézus Krisztus életének tíz fő momentumát ábrázolja, mely alkotásokat a moldvai Târgu Pietrii-ből való Grigorie mesternek tulajdonítanak, ezek a XIX. sz. közepéről származnak. A tölgyesi közösség hozzájárulásával a műemlék templomot 1976-ban újították fel. Fénykép: https://ro.wikipedia.org/

A székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom műemlékké nyilvánított épület Székelykeresztúr városában. A templombúcsú szeptember 14-én, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén van. A katolikusok a templom épületét 1767-ben kapták vissza az unitáriusoktól, egy királyi rendelet következtében. Szerkezetét tekintve egyhajós, egy hosszú gótikus oltárral, illetve egy, a nyugati homlokzaton található barokk toronnyal és a szentély két oldalán egy-egy sekrestyével. Kép: Sudika (hu.Wikipedia.org)

Temploma feltételezhetően Árpád-kori, illetve gótikus előzményeket rejthet. Fontos megjegyezni, hogy az építéstörténetre vonatkozóan még rengeteg kérdés tisztázatlan. A mai templom a 18. század végén, illetve a 19. század elején épült, majd 1817-ben szentelték fel szent Domokos tiszteletére. A műemléktemplomban lévő igen értékes Madonna szobor a 15. században a csíksomlyói faragóiskolában készült. A 16. század elejéről származik az az olajfestmény, amely Mária megkoronázását örökíti meg. Ikonográfiai szempontból nagyon érdekes, hogy Mária alakja mögött Jézus hármas képe látható, a főpap, a király és a próféta alakjában. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

1334-ben Sancto Abraham néven említik először az írások. A Templomföld nevű helyen állt a mai templom középkori elődje, egy falképekkel borított templom, mely feltételezhetően a 13. században épült, és amelyet 1802-ben lebontottak. Ezt követően épült a ma látható unitárius templom 1803 és 1811 között. Az új templom kazettás mennyezete részben (a nyugati rész) talán a régiből került át ide, de az sem lehet régebbi a 18. század végénél. Feltételezhetően a régi templom kortársa lehetett az a harang, amely majuszkula betűi szerint a 14. században készült. Ennek felirata: „O REX GLORIE VENI CUM PACE.” A harangot jelenleg a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Udvarhelyszék talán legjelentősebb középkori temploma a bögözi református templom. A templom feltehetően a 13-14. században épült. Az 1300-as évek során legalább két periódusban falképekkel borították a hajó oldalfalait, sőt a homlokzaton is találtak falképekre utaló nyomokat. A belső térben ma csak a hajó nyugati és északi falán láthatók falképek. A fenti részen Szent László, alatta Szent Margit legendájának töredékei láthatók. Legjobb állapotban a legalsó sáv falképe maradt meg, mely az Utolsó ítélet jelenetét ábrázolja. A 15. század második felében a templom nagymérvű átalakításon esett át. Akkor bontották le a régi szentélyt és építették meg az új bordás boltozatút. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Csíkszentimre ma látható római katolikus plébániatemploma 1777-ben készült el, amikor egy régebbi, gótikus templom csúcsíves elemei beépültek az új templomba. A jellegzetesen barokk templom részleteiben őrzi még a régi templom jegyeit, ami elsősorban a szentélynél és a toronynál figyelhető meg. A régi templomból megmaradt néhány igen értékes falfestmény. Ezek közül elsőként említhető ereklye egy részleteiben megmaradt nagyméretű gótikus szárnyas oltár a 15. század végéről. Ezeken a táblákon összesen nyolc kép található. Az egyik oldalon Szűz Mária életéből (Angyali üdvözlet, Jézus születése, Jézus bemutatása a templomban és Mária Halála), míg a másik oldalon Jézus Krisztus szenvedés-történetéből (Júdás csókja, Jézus Pilátus előtt, Töviskoronázás, Keresztút) vett négy-négy jelenet látható. Ma a hajó falaira függesztve tekinthetjük meg őket. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlékként tartja nyilván a haranglábat, melynek datáláshoz nincsenek pontos adataink. Az 1799-es évszámmal ellátott székely kapu részben datálhatja az együttest, elképzelhető azonban, hogy már akkor is ezen a területen állt a harangláb, amikor még a betörésektől való félelem tette szükségessé központi szerepét. A Templom utcában található építmény, az erdélyi emlékanyagban szokatlan megjelenést mutató harangláb galériája fenyőfa szerkezetű, melynek mellvédje deszkázott, felső fele lécezett. A kúpos zsindelyfödémből kiemelkedő, ágasfából kiképzett nyitott harangház sajátos jellegű. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A Szent Miklós tiszteletére emelt bélbori ortodox fatemplom 1795 és 1797 között épült. A település keleti oldalán található. Az építkezést bukovinai mesterek végezték. A műemléképület magas tetőszerkezetű, háromkaréjos alaprajzú, poligonális oldal-apszisokkal. A templomhoz tartozó csengettyű is figyelemre méltó. 1837-ben szentelte fel a templomot Lemeny János román püspök Szent Miklós tiszteletére. Értékesek a templom berendezési tárgyai, többek között falfestményei – tíz régi ikonja a naiv festészet remeke. A templom belsejében ugyanakkor olyan felbecsülhetetlen értékű tárgyak is találhatók, mint a hársfából faragott csillár, négy szertartási kereszt, vagy a Megváltót, illetve a Szent Miklóst ábrázoló ikonok. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/