Csíksomlyói pünkösdi búcsú
Szokás
Leírás
A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb zarándoklatává vált.
A krónikák szerint Gyergyóalfaluból indult az első csíksomlyói pünkösdi búcsú István pap vezetésével, 1567-ben, több, mint 450 évvel ezelőtt. A feljegyzések alapján János Zsigmond fejedelem a Csík vármegyei lakosságot erővel akarta kényszeríteni arra, hogy áttérjen az unitárius vallásra, ezért sereget küldött a csíki várkapitány elfogására.
Az akkori gyergyóalfalvi plébános, István pap maga gyűjtötte össze az alfalvi és a környező falvak lakosságát. Velük együtt Csíksomlyóra indult, hogy szembenézzen a fejedelem seregével, a csatára azonban végül nem került sor, mert a vezérek belátták, hogy értelmetlen testvérháborút szítani. A fejedelem seregének békés visszavonulását máig Mária csodájának tartják, István pap pedig megígérte, hogy ezután minden pünkösd szombatján Csíksomlyóra vezeti Gyergyó népét búcsúra. Ugyanehhez a történéshez vezethető vissza a „búcsúág” jelentősége, amelyet a zarándokok Somlyón szakítanak maguknak. Amikor a fejedelem serege visszavonult, hírnököt küldtek vissza az alfalusi templomhoz, ahol a gyermekek, asszonyok és öregek maradtak imádkozni. A hírnök nyírfaággal a kezében jelezte messziről, hogy elmúlt a veszély.
Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét, ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe. Azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.
Fejlécfotó: www.facebook.com/magasbolszekelyfold
Fotó: Iochom Zsolt
