Pogányvár

A csíkszékiek a tatárjárás idején ördögöknek, szellemeknek maszkírozták magukat, így győzték le a támadókat. E csata emlékét őrzi a Vérkápolna és az Ördöglik.

Az égbolton húzódó csillogó, fehér sáv, a Tejút vagy Hadak útja Csaba királyfi serege lovainak patkója nyomán keletkezett, amikor a székelyek segítségére siettek.

A megkínzott tizenkét leány emlékét őrzi e tó, amely Annának a gonosz várúrra kimondott átka nyomán keletkezett.

A nép az özvegy fejedelemasszonytól kapta e tizenhét falu havasát, hálából, hogy segítettek elköltöztetni őt.

A tatárok barlangokba szorították vissza a máréfalvi székelyeket, hogy majd kiéheztetik őket. A székelyek szalmából kürtőskalácsot formáztak, ezzel jártak túl az eszükön.

Zeta pogány vezér fia keresztény hitre tért. Apja haragjában az Istent káromolta, amiért a vár összeomlott, de kincseik, és a vezér lányai most is a föld alatt rejtőznek.

A vár pincéje kincsekkel van tele, de az csak minden hetedik évben nyílik ki, és varázslatok, tündérek őrzik.

Szent László Kerlésnél csatát vívott a kunokkal. Egy ellenséges katona elrabolt egy szépséges leányt, de László üldözőbe vette őket, és a lány segítségével legyőzte a kun harcost. E hőstett emlékét őrzi a székelyderzsi templom falán lévő freskó. A templomerőd bástyáiban élelmet tartanak a helybéliek.

A várat egy Sándur nevű nagyúr lakta, aki a bűnösöket kegyetlenül megleckéztette.