Húsvéti népszokások

Nagycsütörtök az utolsó vacsora és Jézus elárulásának napja, így ezen események emlékére Csíkszék felső részén (Csíkmadaras) megtartják az utolsó vacsorát, amikor is a falusiak együtt főznek és imádkoznak.

Nagypéntek a szent sírnál való vigyázás napja. A Csíkszeredához közeli falvakban (Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentdomokos), illetve Gyergyószentmiklós közelében (Gyergyóalfalu) a nőtlen fiatalok népviseletbe öltözve, fából készült fegyverekkel őrködnek Jézus Krisztus holtteste felett a nagypénteki misétől kezdve a feltámadási szertartásig.

Egy másik fontos húsvéti népszokás, melyet még a városokban is őriznek, a locsolkodás szokása, amely esemény húsvét másodnapján történik. A fiatal fiúk és a férfiak reggel együtt indulnak el „locsolkodni”. A hagyománynak megfelelően a fiatalemberek fenyőágakkal szépen feldíszített szekéren ülnek, majd betérnek minden udvarhoz, házhoz és tiszta vízzel meglocsolják az ott lakó lányokat és asszonyokat, miközben locsolóverseket mondanak. A háziak cserébe kínálmánnyal és hímes tojással várják őket.

Hosszú ideig szokás volt továbbá a kapulopás és a fadíszítés is.
Virágvasárnap tartandó a refurmátusokhoz illő konfirmálás. Ilyenkor kisebb termetű fenyőfákat vagy fenyőfa ágakat szalagokkal díszítettek fel, amelyek a konfirmálási szertartás allatt ékesítették a templomokat. Egy hét múlva, a szombatról vasárnapra virradó éjszaka az ifjak ezekkel a fákkal vagy ágakkal díszítették kedvenc leányuk háza tetejét vagy kapuját. Ha netalántán a leány barátságtalan volt a legényekkel szemben, ezek bosszúból háza tájékán kárt tettek.
A bosszú: fenyőfa helyett kórét (törökbúzaszárat) raktak a háztetőre, kaput loptak, hidat felszedtek. Ha a fiuknak minden elővigyázatosság ellenére sikerült ellopniuk a kaput, eldugták, ezért a ház leányának másnap meg kellett keresnie.

Szöveg: www.cimec.ro, www.traveltotransylvania.com