Rugonfalvi református templom

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

A hosszas előkészítés, pontos felmérések, továbbá az építkezési alap rendezése után 1909-ben elkezdődhetett az építés. A templom 1908–1913 között épült a Kiss István műegyetemi tanár, műépítész által elkészített és még 1896-ban, a budapesti minisztériumok és a püspök által jóváhagyott tervek alapján. 1913-ra, köszönhetően az alapos előkészületeknek, befejeződik a templomépítés. A templom külső részének teljes felépítéséhez két év kellett, így 1911 nyarára elkészült. A kéttornyú, neogótikus bazilika, hossza 56 m, szélessége 23, toronymagassága 75 m, és 3000 ember befogadására alkalmas, de zsúfolva 5000 ember is befér. A templom mennyezete boltíves, amelyet hatalmas pillérek tartanak, az ívbordák egyben díszítő elemek is. Az ablaküvegeken a gótika jegyei ismerhetők fel. Jelentős értéket képvisel a szentély teljes felületét díszítő szekkó technikával nagyon színvonalasan megfestett ornamentális és figurális kompozíciókból álló falfestés, amely a maga nemében a térség, de talán egész Erdély legszebb ilyen jellegű alkotása.

A Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony tiszteletére épített Mária-kegyhely egyik legismertebb építészeti műemlékünk, egyben Erdély legfontosabb zarándokhelye.  1804-1834 közt épült Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei alapján, barokk stílusban. 1834-től további kis volumenű munkálatok következtek, majd a templom 1876-ban nyerte el jelenlegi formáját. 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály gyulafehérvári püspök. A templom ékessége és kincse a csodatevő Szűzanya szobor, amelyet a templom főoltárán helyeztek el. A hársfából készült Szűzanya szobor úgy tartja ölében a kis Jézust, amint azt a Jelenések Könyvében a „Napba öltözött Asszony” teszi.  A festett és aranyozott szobrot valószínűleg a XVI. században egyetlen hársfa törzséből faragta ki alkotója, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.  • A csíksomlyói Szűzanya aranyrózsája

A kívül-belül festett tusnádfürdői ortodox templom a gyönyörű voronet-i kolostortemplom másolata, az „Erdélyi Voronet”. Stílusa alapján bizánci, kereszt alakban elhelyezett három apszissal, ezek közül egy középen, az oltárral, míg a másik két oldalt található, kupolája pedig vasbeton tartóra támaszkodik. A templom tornáca havasalföldi stílusban készült, tömör kőből faragott oszlopokkal, fonott kötélre emlékeztető faragványokkal. Jelenleg a templom kapui nyitva állnak a román nyelvű istentiszteleteken részt venni szándékozó turisták, valamint a környékbeli hívek előtt. Kép:http://www.transylvaniatourism.ro/

A Kossuth Lajos utcán található az egykori görög-katolikus templom, melyet ma az ortodox közösség használ. A templomot neo-bizánci stílusban építették a XX. század első felében, a fából és kőből épült templom helyén. A Tamási áron utcában az ugyancsak neo-bizánci stílusú háromkupolás templom és a hozzá tartozó parókiaépület 1936 és 1938 közt épült fel. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A székelyudvarhelyi unitárius parókia 1872-ben jött létre, a templomépítés gondolata pedig 1882-ben fogant meg. A parókia épülete 1897-ben készült el, azonban a Bethlen utcai unitárius műemléktemplom csak az 1906 és1908 közötti időszakban öltött testet. A bazilika jelleget kölcsönző stíluselemeket hordozó épület tervezője Pákei Lajos, építője pedig Fekete Benjámin volt. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A templom a székelyudvarhelyi Szent Miklós hegyen található, egyházépítészeti műemlék, a 18. századvégi erdélyi templomépítészet egyik műremeke. 40 méter magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb műemléke, mely úgy válik meghatározó elemmé, hogy közben szervesen beépül a városképbe. Az 1788 és1793 között épült templom és plébániaépület helyén nagy valószínűséggel már létezett egy templom a középkorban, a 13. században, mivel ennek plébánosát, Istvánt (Stephanus) már az 1333-as pápai tizedjegyzék is megemlíti. A középkori plébániatemplom komoly károkat szenvedett a törökök 1661-es betörésekor, majd állapota tovább romlott a 18. század folyamán. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a két mellékhajóktól, melyek a sekrestyében, illetve a kápolnában végződnek, a szentély végén pedig a főoltár áll. A sekrestyeajtó kerete valószínűleg a középkori templomelőd maradványa. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok, szobordíszeikkel egyetemben, Hoffmayer Simon munkái. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

Nyugati irányból a Városháza terét a Református templom épülete határolja, ez a 18. század végén épült fel. Ennek helyén ugyancsak egy református templom volt, mely 1633-ban épült. Azonban ez a kőalapra épült fatemplom kevésnek bizonyult a hívő lelkek befogadására, ezért 1780-ban, Schmidt Pál irányítása alatt elkezdődtek az új templom építési munkálatai, amely így 1781-re el is készült. Az új épület a teret kettéválasztja. Ennek építését a Református Kollégium rektora, Backamadarasi Kis Gergely támogatta, ezért nevének kezdőbetűi az 1781-es évszám társaságában a tető nyugati részébe vannak vésve. Az 588 négyzetméter alapterületű templomépület egyszerű megjelenésű, és a barokk, illetve a klasszicizmus jegyeit hordozza magán. Belső felosztását két oldalsó karzat teszi harmonikussá, ezek vastag tartóoszlopokra támaszkodnak, melyeket félkörívek kötnek össze, és természetesen orgonakarzattal is rendelkezik. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A Főtér legrégebbi templomát a Ferencesek templomaként ismerik a helybéliek. A barokk stílus jegyeit hordozó kéttornyú épület a tér alsó részében található, a Vár utca sarkán. A templom mellett található a ferencesek zárdájának épülete. Az 1730-as alapkőletétel után alig négy évvel a templomot már rendeltetésének megfelelően tudták használni. Belső díszítésének véglegesítése azonban még váratott magára. A szószék 1747-ben, míg a főoltár és a belső falak festése és aranyozása 1781-ben fejeződött be Veres Mátyás és neje, Perger Krisztina jóvoltából. Jelenlegi képét a templombelső 1928-ban nyerte el, amikor is Herceg Ferenc marosvásárhelyi művész újrafestette. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/