Gyárfás-kúria

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

A kúria jelenlegi tulajdonosa a Lengyel család utolsó sarjától vásárolta meg a birtokot és elkezdte annak felújítását. A barokk stílusú épület iskolapéldája a vidéki nemesi udvarházaknak. Az épület belseje a Lengyel család egyik jeles tagjának, Lengyel Árpád orvos tárgyi hagyatékainak, így orvosi eszközkészletének és dokumentumainak kiállítóhelye.

A homoródszentmártoni Bíró-Ugron kúria Székelyföld egyik legjelentősebb bárói családjának volt a székhelye. A helység a Homoród-fennsíkon található, Székelyudvarhelytől dél-keleti irányba. A kúria az Ugron család birtokába Ugron Ferencz udvarhelyszéki kapitánynak Bíró Máriával való házassága által került. Az épület jelenlegi megjelenése nagyobbik fiuk, Ugron Pál, illetve neje, Siménfalvi Krisztina elképzeléseit tükrözi. A birtok elvesztette eredeti szerkezetét, mivel több tulajdonosa azt mezőgazdasági területként hasznosította, az épület állaga pedig a buja növényzet szorításában és a karbantartás hiánya miatt egyre romlik. Az épület azonban még ilyen körülmények közt is tovább sugározza az egykori nemesi kúriák hangulatát. A masszív bejárati kapu a helység fő utcájáról is látható. A lakóépület központi elhelyezésű, lévén az egész együttes legfontosabb épülete. Szöveg: http://monumenteuitate.org/arh. Alexandra Stoica

A kastély stílusú épület a 19. század első évtizedeiből származik, valószínűleg 1833-ban készült a család legjelentősebb tagja, Balási József (1778-1855) megrendelésére. A helyi közösségben a Balási család igen előkelő helyet töltött be. Az épületegyüttest két épület alkotja: a háromemeletes fő épület és a mögé épített szerényebb kis épület. A homlokzat leginkább szembeszökő elemei a déli oldalon található árkádos erkély, a copf stílusú ion oszlopok, a rusztikázott vakolatsávok, az egyszerűbb kialakítású lizénák, valamint a háromosztatú bejárat a homlokzat északi oldalán. A tetőkéményeken látható feliratok nagy valószínűséggel az építés időpontját örökítették meg, az egyiken az ANNO, míg a másikon az 1833 felirat látható. A család, pontosabban (VII.) Balási József (1915-2004) az Erdélyi Római Katolikus Főegyházmegyére hagyományozta az épületet, amelyet 30 évre Böjte Csaba ferences szerzetes vett bérbe, aki itt gyermekotthont működtet.