A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget Székelyföld különlegessége, mivel egyedül itt találhatóak a száz évesre becsült szelídgesztenyefák. Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében fekszik, Szentegyházától 21 km-re délre. A települést fél kilométeres hosszúságban a Kis-Homoród vize szeli át, amelynek jelentősebb mellékága a 6 km-es hosszúságot megközelítő Magyarós-patak. Keleten az északi Persányhoz tartozó Rika-hegy, északon Homoródalmás, nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határt, míg délen Oklánd község határolja a települést. Az egykori sűrű erdőségek mára aránylag eltávolodtak a falutól, melyhez nagy mértékben hozzájárult az egykori mészégető kemencék nagy számú üzemeltetése is. Ma a mészégetés mesterségét senki nem gyakorolja. Kihasználva a lehetőségeket és a kedvező mikroklímát, a település nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán dióval vegyes szelídgesztenye ültetvény található, ahová székely motívumokkal díszített fatáblák mutatják az utat. A liget 2 hektáron terül el, csendes kikapcsolódást biztosít az odalátogatók számára. A liget névadója a szelídgesztenye (Castanea sativa), amely a bükkfafélék családjába tartozó gyors növekedésű fafaj. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, magjából lisztet őröltek. Minden év október első hetén itt rendezik meg a helyiek a Szelídgesztenye Fesztivált. A rendezvény színhelye a fenyves feletti tisztás, rossz idő esetén a kultúrotthon, ahol változatos programba kapcsolódhatnak be a jelenlévők: kulturális műsor, a gesztenyeültetvény ismertetése, vetélkedők, gesztenye- és kürtőskalácssütés várja az érdeklődőket. Este szelídgesztenyebál zárja a rendezvényt. Forrás: 7csoda.zoldszekely.ro

Lövéte falu alsó részében található a sóskútra ráépített sóház, amely sósvízzel látta el nemcsak Lövétét, hanem a környékbeli falvakat is. A vidéken ilyen házak találhatók még Homoródalmáson, Horódszentmártonban, Korondon és Parajdon is, ám a helyiek meggyőződése szerint itt a legjobb minőségű a só. A sóház elmúlt már százéves, 1866-ban épült rá a kútra, amiről a bejárat felirata is tanúskodik. Az épület 1996-ban új fedelet kapott. A falunak egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött. A falu maga egy nagy kiterjedésű só réteg felett helyezkedik el, amely a parajdi sómezővel van kapcsolatban. Valahol a falu alatt a só réteg egy forrással, érrel találkozik, amely létrehozta a Sóskutat, az így létrejövő sóoldat pedig igen koncentrált. A helybéliek igen nagy becsben tartják a Sóskutat, mely teljes só szükségletüket fedezi.

A Korondi Madárkertben közel 40 madárfaj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Lehetőség van madársimogatásra és néhány madár etetésére. Madárfajok: 13 fajta fácán; lila, kék, tarka és fehér páva; különböző fogolyfajok; szürke és vöröslábú, kacagó és más gerlék; copfosfürj; apácalúd; nílusi lúd; fütyülő ludak; vadludak; mandarin, bahama, amazonasi és számos más récefaj; 14 papagáj faj; dísztyúkok; hattyúk. Belépő: becsületkassza

A Medve-barlang egy hatalmas sziklákkal és mély hasadékokkal tűzdelt természetes karsztképződmény több kisebb barlanggal, melyeket a mészkőnek a beszivárgó víz hatására történő természetes eróziója hozott létre.  Nevét az itt megtalált barlangi medve (Ursus spelaeus) maradványokról kapta. Mellette egy hasonló barlang, a Pokol tornácának nevezett képződmény található. A barlang a Bor-patak völgyétől délre található, mely völgy a Borszéki-medence legnagyobb travertínó készletét tudhatja magáénak. A Kerekszék karsztzóna területén található, amely geológiai és botanikai természetvédelmi terület. Ez a 40 hektáros természetvédelmi terület Borszék városától keletre található. A Medve-barlanghoz a fürdővárosból a 10 sz. Kossuth kút, a 11. sz. Petőfi kút, illetve a Tündérkert mellett haladva lehet eljutni egy piros háromszöggel jelölt ösvényen. A Tündérkertben több útjelző tábla is segít a turistáknak a tájékozódásban.

Fedezze fel a varázslatos Pónibirodalmat és Mini Dinó Parkot, amely Farkaslakán található, mindössze 12 kilométerre Székelyudvarhelytől! Ez a mesés helyszín kicsiknek és nagyoknak egyaránt felejthetetlen élményeket kínál. Pónibirodalom: • Gyerekek számára lehetőség nyílik pónilovaglásra, -simogatásra. • Pónihintó kiállítás várja a látogatókat. • További kisállatok: nyuszik, tyúkok, bárányok, pávák, galambok és fácánok. Mini Dinó Park: • Kellemes erdei környezetben található. • Ideális családi program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A park naponta 10–18 óra között látogatható.  Látogasson el hozzánk, élvezze a természet közelségét és a különleges élményeket!

Europa Nostra díjas falu. Hargita megye délnyugati részén, Székelyudvarhelytől 25, Székelykeresztúrtól pedig 18 kilométer távolságra található Énlaka, egy kis falu, amelynek varázsát az évszázadok nem tudták megrontani, és amely a gyermekkor mesevilágát idézi fel a látogatóban. Itt a házak korát évszázadokban mérik, nagyrészük a falusi építőművészet műemlékeinek sorába tartozik, hiszen még azokból az időkből származnak, amikor a deszkákat lécekkel rögzítették egymáshoz. Így a házak nagyon hasonlítanak egymásra. A kőből és fából felhúzott épületeket fehérre vagy égszínkékre festették és apró cserepekkel fedték be őket, melyeket még helyben állítottak elő. A házak elől a virágoskert sem hiányozhat. Egyetlen házba sem lehet közvetlenül az udvarról belépni, hanem egy félemeleten, falépcsőkön vagy néhány kőgrádicson keresztül haladva lehet bejutni; a pincerész és az alacsony földszint a konyha, a pince és az élelmiszer raktár helye. Amiért azonban Énlaka országos szinten egyedinek számít, az a falut átszövő utcák és sikátorok hálózata, amelyek száma meghaladja a lakásokét. Körkörösen elrendezve, a lakók birtokain keresztül a falu négy bejárata felé haladnak. Akárcsak Daedalus mitikus építménye, ezek is ugyanolyan kanyargósak, ezért ismerik ezt a települést sokan labirintus faluként.    Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Szöveg és képek: https://www.descopera.ro; https://www.youtube.com/  Magyar Művészeti Akadémia MMA

A Bogárpark a Mini Erdély Park mellett található, ahol 2 méter magas óriás rovarok, illetve csapatunk által 3D-s nyomtatóval készített kisebb modellek is ki vannak állítva. A park egyedi Romániában és második ilyen jellegű Európában, egy hasonló tematikájú park Lengyelországban látogatható. A parkban 18 óriás méretű, robotizált példányt lehet látni, amelyek Romániában honosak. Pillangó, szarvasbogár, katicabogár, sáska, százlábú, skorpió és még számos más rovar is található, így a látogatók megbarátkozhatnak az őket körülvevő bogárvilággal. Információ: A park a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található.   Jegyek:  • Felnőtt jegy: 25 RON • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 15 RON • Nyugdíjas jegy: 15 RON • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 22 RON • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 13 RON • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 13 RON FIGYELEM! !!! A fogyatékkal élők ingyenesen léphetnek be a parkba, ha ezt igazoló dokumentummal rendelkeznek !!! 

A Maros-völgyébe látogató turisták számára a legfontosabb turisztikai célpont a Maros-folyó forrása, amely sokak szerint egyben a legendák forrása is. A folyó tiszta vizű forrásának kibuggyanása 1350 méter magasságban, a Fekete Rez-hegy oldalában, egy varázslatos szépségű helyen található, ám maga a folyó három patak vizéből táplálkozva válik Marossá: A Kis-patak és a Meszes-patak a Nagy-patakba folyik bele. Kép: www.triff.ro

Ez az egyetlen hegyi tõzegláp az északi Hargitában. Az Osztoros (1386 m), Veres-bükk (1336 m) és Vigyázó-kõ (1368 m) csúcsai közti vulkáni kráter külsõ lejtõjén, 1180 m tengerszint fölötti magasságban alakult ki. A növényzet az idõk folyamán egyre jobban benõtte, kialakítván a mai, dagadó havasi tõzeglápot. A 20 hektár területû botanikai rezervátumhoz a karcfalvi templomtól induló turistajelzés mentén lehet eljutni. A láp területén számos védett növény található, ilyen a szibériai hamuvirág, babérlevelû fûz, hüvelyes gyapjúsás. A kolozsvári biológusok egy csoportja 2000-ben romániai szinten új pókfaj, a szintén jégkorszaki maradvány (Meioneta similis) pókfajt, melyet eddig Európában csak Izlandon, Finnországban, Észak Oroszországban jeleztek. Szöveg és fénykép forrása: http://www.greenharghita.ro

A Kelemen-havasokban 1730 méter magasságban található a Jézer-tó, amelyet a havasok gyöngyszemeként is emlegetnek.  Némelyek feneketlen tónak nevezik. Egy legenda szerint egy ólomkacsát dobtak egyszer a tóba, és azt évekkel később a Fekete-tengernél találták meg. Jégkorszaki eredetű tó, helyén egy végmoréna (gleccserek által szállított kőzetek felhalmozódása) volt, az itt található kõzettörmelék agyagos vízzáró réteget képezve tette lehetővé a tó keletkezését. Vízfelülete 0,13 hektár, mélysége 3-5 méter. Alakja háromszög alakú, csúcsa a kifolyás iránya felé mutat. Két forrás táplálja. A tó vize a Büdös-patakba folyik ki, feltöltődése előrehaladott. Környéke védett, része a Kelemen-havasok Nemzeti Parknak. Fotó: Amazing Nature/Páll Róbert

A Rák tó Nagygalambfalvától 2 km-re, északra található, 600 méteres tengerszint feletti magasságban. Kialakulása a jégkorszak végén történő földcsuszamlás eredménye, amikor is a szomszédos domboldalak megcsúszásával kialakult a völgyben egy földtorlasz, mely vízzel feltöltődött. A tó kerülete 800 m, hosszúsága 250 m, szélessége 150 m, területe 28.000 mp, a hozzá tartozó területekkel együtt a természetvédelmi terület nagysága 10 ha. Legnagyobb mélysége 7 m. A tó az 5/2000 sz. törvény hatálya alá eső természetvédelmi terület. A tó és környéke sok ritka növénynek ad otthont, többek között a közönséges rence (Utricularia vulgaris) húsevő növénynek, amely apró vízi rovarokkal, rákokkal, szúnyoglárvákkal táplálkozik.

A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva

A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).  A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.  A kráter pereméről 13 időszakos patak - melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki - táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.  A tó északi és nyugati partjainál elkezdődött a tó elláposodása, üledékesedése, a tó fenekét egyre vastagodó tőzegréteg kezdi elfedni. A nem hivatalos adatok szerint jelenleg a tó legnagyobb mért mélysége már csak 6,5 méter. Jó idő esetén, különösen szélcsendben megfigyelhetőek a tó fenekéről a víz felszíne felé feltörő gázbuborékok, melyek az utóvulkanizmus munkájának gyümölcsei. A tó északi, észak-keleti részén látható a mintegy méternyi vastagságú lebegő tőzegréteg. Látogatás a Szent Anna-tónál Természet, friss levegő, mozgás és együttlét! A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp jellegéből adódóan kiváló helyszín családok számára, jövő generációk szemlélet alakításának egyik helyszíne. Itt lehet fogyasztani a díjnyertes Vitos Kürtőskalácsot, az öko-büfékben pedig rostos és szénsavas üdítőket, alkoholos- és alkohol mentes söröket, forró csokit, teát és kávét lehet vásárolni. A teraszon felszolgált étkek között megtalálhatók a gyermekek által kedvelt ételek is. A Szent Anna-tónál minden termék üveg palackban vagy környezetbarát csomagolásban kerül forgalmazásra.  Fejlécfotó: Fodor István

Szeretsz fotózni és videózni? Imádod a különleges helyeket? Felejthetetlen élmény vár 5 témában! Fotózd le magad és barátaidat, és oszd meg a neten!

Alcsík vidékére a nátriumban, magnéziumban, kalciumban és szénsavban gazdag ásványvíz források sokasága jellemző, ami rendkívül jó minőségű ivóvizet jelent, emellett pedig tőzegláp jellegű mocsaras életteret biztosít megfelelően alkalmazkodott ritka növények és állatok számára. Ezek a források azért is különlegesek, mert körülöttük a vízben oldott vas üledékesedés útján limonit kőzetet hoz létre, mely az idők során kúpokat képez, a körülöttük lévő kis pocsolyákban pedig felületi rétegként lebegő vasüledék sáros-vasas iszapréteget hoz létre, melyet a helybéliek egyszerűen borsárnak neveznek. Ez adja a tőzegláp nevét is, mely napjainkban két, egymástól elkülönült lápból, a Vízkertből és az Omlásaljából áll. A törpe nyír (Betula humilis) a tőzegláp legnagyobb kincse, ennek valaha országos viszonylatban itt volt a legnépesebb állománya. Ez egy jégkorszaki maradványfaj, mely kistermetű megjelenésével az egykori tundrák világának egyik utolsó képviselője. Ebből jelenleg 20-30 darab található a rezervátumban.



A Hargita-ligeti forrásláp Lövéte község területén, Kirulyfürdőtől északkeletre, Csíkszeredától nyugatra, a Festő borvíz szomszédságában, a DN13A országúttól délre, a Hargita-hegységben található. A Szortyogó borvízlápnak is nevezett képződményhez aszfaltozott út vezet. A 2 ha kiterjedésű, 1980 óta nemzeti szintű védettséget élvező növénytani rezervátum 120 m hosszú és 50 m széles, a lápot vastartalmú borvizek is táplálják, amelyeknek gyógyhatását már régen felismerték és fürdőmedencét ástak a láp szélében ezek jótékony hatásának felhasználása érdekében. A hűvös és nedves mikroklíma lehetővé tette egyes különös növénytársulások túlélését is, melyek rokonai Észak-Európa mocsaraiban tanyáznak. Ezek maradványfajoknak minősülnek, melyek a jégkorszak növényvilágának utolsó képviselői, maradványai. Megtalálhatjuk itt a mocsári kőtörőfüvet (Saxifraga hirculus), a szubarktikus-glaciális Paludella squarossa-t, ezt a nagyon ritka szubarktikus flóraelemet (Romániában mindössze három helyen él), valamint a védett kereklevelű harmatfüvet. Szöveg és kép: http://romanianturism.com/; http://www.greenharghita.ro/

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

KEDVES LÁTOGATÓK! Technikai okok miatt egy később közlendő időpontig zárva vagyunk. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért. A Parajdi-Sóhát Erdély egyik leglátványosabb természeti ritkasága. A 60 hektáron elterülõ természetvédelmi terület a Parajdtól dél-nyugatra elhelyezkedõ 576 méter magas Sós-hegyen található. A Sós-hegy tömbje tulajdonképpen a Korond patakának és az emberi tevékenység hatásának az eredményeként vált különálló masszívummá. Itt találhatók sódolinák, a Korond vizének áttöréses szurdoka és az esõbarázdás kõsósziklák, amelyek a tulajdonképpeni geológiai természetvédelmi terület értékeit képezik. A Só-szoros lényegében a Korond-patak szurdokvölgye, a Sóhát délnyugati részén terül el. Itt a patak átvágta a sóhegyet és a felszínre került sósziklák hófehér csipkéket hagytak maguk mögött. Korábban itt a felszínen történõ kitermelés eredményeként még megtalálható a Só-szorosban az egykori Erzsébet tárna vonala, mely mentén érdekes sóformációk, sóbarlangok, sárfolyások alakultak ki. A Só-hegy gyökere közel 3 km mélységig nyúlik le, alakja enyhén ellipszis alakú, átmérõi 1,2 és 1,4 km-esek, a függõleges kiterjedése pedig egy hatalmas, szabálytalan gömbaformát mutat. A wellness-központ közvetlen szomszédságában, a parajdi Sóhegy észak-nyugati oldalán megnyílik a Só-szoros ökológiai tanösvény, egyetlen bejárattal, amely egyben egy kis, információs és látogatóközpont jellegű épület, melyben a természetvédelmi terület gondnoki feladatát is ellátó szervezet is helyet kap. Az 1 km hosszúságú tanösvény 7 állomással rendelkezik, ezen a június és október közti időszakban a területgondnokság személyzete látja el az idegenvezetői, öko-pedagógiai feladatokat. A Só-szoros kialakításában az emberi tényező is közrejátszott: a só kitermelésére irányuló ásás során kialakult gödrök, lyukak esővízzel teltek fel, amely kioldotta a sót, ezáltal állandóan szélesítve a gödröket. Ezek idővel valóságos tóláncokká egyesültek, a tavak között jött létre a Só-szoros, melyet a Korond-patak mélyített tovább. Az iszapfürdők megőrzését célzó munkálatok elvégzésére kalákákat szerveztek. A rendkívüli alakzatok közt sókedvelő növények gyarapodnak, ezek egyike a Salicornia herbacea, vagyis a húsos sziksófű. Képek: http://www.primaria-praid.ro/  Szöveg és fénykép: http://www.greenharghita.ro/

A Madarasi-Hargita geológiai szempontból a neogénkori Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni lánchoz tartozik, ezek nagyrészt andezit kőzetekből (láva és piroklaszt folyamok anyagából) kialakult kúpszerű hegyalakzatok, melyek 1.500 és 1.800 m közötti magasságú csúcsokban végződnek. Legmagasabb csúcsa az 1801 méteres Madarasi-Hargita, melyet nemes egyszerűséggel a székelyek szent hegyének neveznek. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik nemcsak az egész hegységre, hanem a teljes erdélyi medencére, így a Hargita fennsíkjára, a Libán-tetőre, a Gyergyói- és Görgényi-havasokra, egészen a Fogarasi-havasok csúcsaiig. A Madarasi-Hargitát Natura 2000-es területté nyilvánították, annak biodiverzitása és élőhelyeinek megőrzése, valamint a közösségi érdekeltségű területek növény- és állatvilágának kedvező állapotban való megtartása érdekében.  A síelők számára népszerű helyszín, melynek sípályái (4,5 km hosszúságúak) 1.500 m és 1.760 m tengerszint feletti magasságban találhatók. A decemberben kezdődő síszezon egészen április közepéig eltarthat.

A Petőfi Sándor utca és a Tudor Vladimirescu utca sarkán épült zárt sorú, egyemeletes villaszerű sarokház eredeti rendeltetése lakóház volt, a földszinten elkülönített ügyvédi irodával. Később a Kommunista Ifjúsági Szervezet Háza, majd cukrászda, diszkóbár. 1995 után funkció nélküli, a jogutódoknak visszaszolgáltatott épület. Jelenleg Magyarország Főkonzulátusa működik az épületben. A sarokra tervezett villaszerű lakóház stílusa Csíkszeredában egyedi. Tömegében fegyelmezett, de nem unalmas, díszítésében tartózkodó, de igényes, mondhatnánk, hogy „építtetőjére szabott”, akár a csíki székely parasztházak. Egyetlen díszítőeleme a torony és a lépcsőház eresze alatt végigfutó fríz.

A „visszafelé folyó patak” vagy az „állópatak” azért kapta ezt a nevet, mivel lényegében egy mesterséges csatorna, amelyben a víz tényleg egyhelyben áll. A múlt század végén épült a fennsíkon legeltetett állatok itatására, valamint a helybéliek vízigényének kielégítése céljából. Ekkor jött létre az Irigyvesze névre keresztelt vízvezető csatorna a víz mellett. A patak iható vizét levezették a fennsíkig, azonban a nagyon kis lejtés miatt az Ivó völgyébe leereszkedő utazókban az a megtévesztő érzés alakul ki, hogy a csatorna vize visszafelé folyik! Csodálják meg önök is ezt a helyi nevezetességet! Kép és szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

Ha ön rajong a vadon állatvilágáért és szeretne mélyebben beletekinteni, esetleg vadakat fotózni, akkor erre az ivói vadaspark az ideális hely. Az ivói vadaspark egy 320 hektáron elhelyezkedő terület, melyen erdei patakok folynak át és hegyek veszik körül.  Ez a vidék teremti meg azt a varázslatos miliőt, ahol a szarvasok, őzek, muflonok és vaddisznók természetes környezetükben élhetnek.  A vadasparkon végzett módosítások minimálisak: pár földút és kerítés védi a természet meztelen szépségét. A Hargita megyei Ivóban található vadaspark a Keleti-Kárpátok szívében található. Célja helyreállítani az itt élő állatok természetes életterét. Árak: • Kétórás vezetett túra a parkban – 20 RON • Kétórás vezetett túra a parkban, gyerekeknek – 10 RON • Vezetett túra, majd termékkóstolás a Honor Villában – 45 RON • Vezetett túra gyermekeknek, majd termékkóstolás a Honor Villában – 20 RON • Egy napos fotózás. Különleges fotók kereskedelmi használatra. – 400 RON

Nagy örömünkre szolgál, hogy egy olyan helyet hozhattunk létre Hargita megyében, amely tartalmas kikapcsolódási lehetőséget biztosít minden korosztály számára. A parkban a gyerekek és felnőttek testközelbe kerülhetnek az állatokkal, megérinthetik, megsimogathatják őket. Nagyon sok esetben terápiás jellegű is lehet az állatokkal való érintkezés, hiszen jótékony hatással van a testi és lelki egészségünkre. Napjainkban egyre kevesebben tartanak háziállatokat, ezért céljaink közé tartozik, hogy főként a gyermekekkel megismertessük a háztáji állatokat, illetve néhány egzotikus fajt. A simogatót folyamatosan bővítjük. Gyönyörű pónilovainkon lovaglási és szekerezési lehetőséget is biztosítunk. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a zeteváraljai Babusgató állatsimogatóban. Belépő: • felnőtteknek 35 RON • gyerekeknek (3–14 év) 30 RON

Az Emlékezés Parkját a Székelyudvarhelyért Alapítvány hozta létre. A szobrok 12 ismert történelmi, illetve mondabeli személyiséget ábrázolnak, ezek a következők: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székely. A szobrok alkotói Blaskó János, Hell Tibor, Krisztiáni Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek. Szöveg és kép: https://tourinfo.ro/

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park rendkívüli érdekességeket tartogat geológiai, geomorfológiai, paleontológiai szempontból, de a változatos geoklimatikus viszonyoknak köszönhetően a természeti környezet és a biodiverzitás sem elhanyagolhatóak. A Békás-szoros látnivalói országszerte híresek, elsősorban óriási méreteinek köszönhetően. Itt található az 1837-ben a Békás-patak vizeinek természetes torlasza által létrejött Gyilkos-tó is, mely festői környékével Erdély egyik legszebb torlasztava. A nemzeti park a Hagymás hegységben található, mely a Keleti-Kárpátok középső részén magaslik és elválasztja Moldvát Erdélytől. A park Románia középső, illetve észak-keleti részén található, Hargita és Neamt megyék területén. A védett területen halad keresztül a Kárpátokat átszelő DN12C számú főút, mely a Maros felső folyásánál elterülő Gyergyói-medencében található Gyergyószentmiklóst köti össze a Beszterce folyó partján található Békás városával. A Nagyhagymás felé Balánbánya irányába is lehet indulni a DN12-es úton, amely Csíkszentdomokostól északra található. A park természetvédelmi területei: Békás-szoros (Neamt megye területén 1600 ha, illetve Hargita megye területén 2128 ha), a Gyilkos-tó, a Súgó-szoros (10 ha), a Likas-zsomboly (5 ha), a Nagy-Hagymás, Egyes-kő és a Fekete-Hagymás határolta terület (800 ha). A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park területe: 6793,64 ha.

A Borszéken található Jégbarlang a Kerekszék nevű karsztzónához tartozik, ahol az országban a legjelentősebb travertínó készlet található. A travertínó a mészkő egy formája; jellegzetesen lyukacsos, színe fehér, de idővel, vagy a szennyeződések miat, krémszínű, vagy akár barna színű is lehet. Építkezéseknél homlokzatok díszítésére használják. A karsztos üregben keletkezett Jégbarlang a víz hosszú időn keresztül tartó formáló erejének köszönheti létrejöttét. A karsztzóna 70 hektáros területen fekszik; az itt található travertínó kitermelését követően épületek díszítésére szolgál, az ismertebbek közé tartozik például a bukaresti Parlament épülete, illetve több fővárosbeli metróállomás falát is ilyen burkolat fedi. A Jégbarlang nevét annak köszönheti, hogy a víz beszivárog ide, majd a jég sztalaktitokat és sztalagmitokat alkotva megvastagodik a téli időszakban és csak késő tavasszal, vagy nyáron olvad el. Már a barlang előtti területen is érezhető a bentről jövő hűvös levegő. Az erdőn keresztül, egy rövid, fehér alapon piros keresztet mintázó jelzéssel ellátott turistaúton érkezhetünk ide, amely a fürdőváros végéről indul. A Mofetta és az Ős-forrás mellett eltérve a turista a Jégbarlanghoz ér. Kép: https://www.tripadvisor.com/

A Persányi-hegység részét képező Vargyasi-szoros ölelésében található homoródalmási barlang (más néven Orbán Balázs-barlang) egy igazi gyöngyszem a barlangászok számára, amelyet a szakértők a Keleti-Kárpátok vonulatának leghosszabb barlangjaként tartanak számon. Teljes hosszúsága majdnem 1400 méter. A barlang a Vagyas-szoros egyik függőleges sziklájának, a Csudálókőnek az oldalában található. A barlangba való bejutáshoz először is egy vas lépcsőn kell felmászni. A homoródalmási barlang két nagyobb teremmel bír – ezek a Nagyterem, illetve a Fekete István terem. Fekete volt az első geológus, aki a 1835-ben feltérképezte a barlangot, méghozzá olyan részletességgel, hogy az ma is megbízhatóan használható. A barlangban a történelem előtti ember maradványait is megtalálták. A barlangban azonban igazi kincsekre is leltek: az utolsó teremben, a bejárattól kilométernyi távolságra, a víz által behordott féldrágaköveket találtak, amelyek valósággal belepréselődtek a barlang falaiba. A barlang menedékhelyként szolgál rengeteg, egykor sokat kutatott élőlény és növény számára. Ma a barlang életét leginkább meghatározó lakók a denevérek. Szöveg és kép: http://www.turism-transilvania.ro/location/pestera-meresti

A Súgó-barlang a Gyergyói-medence legjelentősebb barlangja, a Sipos-kő (1600 m) délnyugati nyúlványában húzódik. Egy barlangászati csoda, egy igazi álomvilág mészkőből. A barlang négyszintes, három, egymás felett elhelyezkedő bejárattal, hossza meghaladja az egy kilométert. A barlang neve arra a suttogó hangra utal, amelyet a föld alatt található patak vizének a sziklákkal való ütközésének robaja okoz. A barlangban a cseppkőoszlopok és függő cseppkövek mellett furcsa, szél és víz vájta, bálványszerű cseppkő alakzatok találhatók. A barlang rengeteg teremmel rendelkezik, ezek névjegyzéke igen változatos, azok helyére, méretére és elhelyezkedésére utaló. A barlang feltárására és feltérképezésére tett első kísérletek 1965-re vezethetők vissza, amikor is elkezdődött a barlangnak a látogatók számára való előkészítése. Ezt megelőzően ugyanis a bejárás igen körülményes volt, ez lévén az oka annak, hogy a barlang feltárása igen hosszúra nyúlt. A barlang belsejében uralkodó mikroklimatikus és mikrobiológiai körülmények miatt, mivel a barlangban a széndioxid koncentráció nagymértékben meghaladja a légköri értékeket, a látogatók számára fenntartott szakasz hossza nem haladja meg a 150 métert, a maximális látogatási idő pedig 50 perc. Ugyanakkor ez is csak vezetők irányításával lehetséges, akik arról gondoskodnak, hogy védősisak és fejlámpa nélkül senki ne tévedhessen be a barlangba. A barlang egyik attrakciója a termek egyikében található Szerelmesek forrása, amelyet a hozzá kapcsolódó legendák burkolnak titokzatos ködbe. Ugyanis a monda szerint, akik ide jönnek inni a tó vizéből, örök időkre szeretni fogják egymást. Fotók: András Zsolt

Három összefutó fő utca és még néhány oldalsó mellékutca zárja körül a város központját képező történelmi épületegyüttest. Az ennek közepén található Református Templom választotta el az Alsó-piacteret a Felső-piactértől (mai nevükön a Városháza teret a Márton Áron-tértől). A történelmi központ műemlék jellegű épületek gazdag tárháza. A város építészeti összképét leginkább a barokk és a klasszicizmus, valamint a XIX. század építészeti stílusa határozzák meg. Így a középületek, templomok és üzletek egyaránt történelmi hangulatot árasztanak, annak ellenére, hogy legtöbbjük építése már a XX. században fejeződött be. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A kanyar külső részén a Tolvajos patak az útjába kerülő sziklákat porlasztja. Ennek következtében a lágyabb vulkáni kőzetek bizonyos idő elteltével már nem bírják saját súlyukat és a patakba hullnak. Ezen a helyen a patak tovább folytatta folyását a medrébe hullott szikla alatt, miáltal egy jellegzetes, házikó-szerű alakzatot hozott létre, egy „kalyibát, kalibát” képezve. A hagyomány szerint a hely így kapta a Kalyibás-kő megnevezést.    A Kalibáskő Kirulyfürdő felé haladvaa 13 A számú országúton közelíthető me .

Székelyföld legismertebb hegyi turisztikai célpontjain kívül, mint amilyen a Hargita-hegység, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó vagy a Szent Anna-tó, a vidék még rengeteg csodálni való turisztikai látványosságot rejt. Ezek közé tartozik a Nagy-Hagymás tömbje is, amelyet a gyalogtúrák kedvelői a leghíresebb turisztikai célpontja, az Egyes-kő okán ismernek. Ugyancsak gyakran látogatott célpontok a Nagy-Hagymás és a Fekete-Hagymás hegyi ösvényei, vagy az Öcsém-tető, valamint az Ördögmalom kőgörgetege felé vezető útvonalak. Az Egyes-kő lábánál található turistafogadó és menedékház sok ösvény találkozópontja, melyek felől gyönyörű kilátás nyílik a Csíki-medence irányába, vagy az olyan távolabbi látványosságok felé, mint a Csukás, a Bucsecs vagy a Királykő égbenyúló bércei.  A jelzett turistaösvények semmilyen veszélyt nem tartogatnak a turisták számára, ezeken a hegyi ösvényeken jártas hétköznapi turisták is biztonságosan járhatnak-kelhetnek. Ugyanez azonban nem mondható el az Egyes-kő csúcsának megmászásáról.  Habár az útvonalat 2008 nyarán acélkábelekkel látták el, ennek a szakasznak a megmászása ügyességet, jártasságot, gyakorlatot, megfelelő fizikai erőnlétet és nagy figyelmet igényel az amatőr alpinisták részéről. Az 1608 méter magas csúcsra sikeresen felkapaszkodók számára a jutalom egy valóban lélegzetelállító kilátás. Fotó: Dezső László • Egyes-kő túra 1 • Egyes-kő túra 2

A Sólyom-kõ Természetvédelmi Rezervátum 1,5 ha-on terül el Tusnádfürdõtõl nyugatra, az Olt folyó bal partján. A rezervátum a Hargita vulkáni lánc déli részén található, a Piliske vulkáni kúp keleti lejtõjén. Legszembetûnõbb része az Olt jobb partján emelkedõ 824 m magas andezit sziklabérc, a Sólyom-kõ, ez a környék leghíresebb kilátója. A Sólyom-kõ védett területté nyilvánítása egy apró, törékeny sárga virágú növénynek, a Teleki hölgymálnak (Hieracium telekianum) köszönhetõ. Ez a világon csak itt fordul elõ. Nagyon sok madárfajt láthatunk és hallhatunk, elsõsorban erdei fajokat, például uráli bagoly, erdei fülesbagoly, uhu, a fekete harkály, nagy fakopáncs, háromujjú hõcsik. A környéken gyakori a barnamedve. Fõként éjszaka aktív, ezért ekkor a terület látogatása nem ajánlott. Szöveg és fénykép forrása: http://www.greenharghita.ro/

A növényvédelmi rezervátum a Gyergyószentmiklóst és Parajdot összekötõ 13B országút mentén, Borzont település határában, 20 hektáron terül el. A tõzegréteg a hegyláb irányában elvékonyodik. Legfontosabb ritkasága az északi elterjedésû szibériai cickafark (Achillea impatiens). Más ritka növényfaj is elõfordul itt, pl. fûzlevelû gyöngyvesszõ (Spiraea salicifolia), jogaros kakastaréj (Pedicularis sceptrum-carolinum), szibériai hamuvirág, buglyos szegfû (Dianthus superbus). A lápra jellemzõ madárfajok a sárszalonka, sárga billegetõ, rozsdás csaláncsúcs, a kaszált rétekre a haris, fürj. A ragadozómadarak közül a vörös vércse, egerészölyv, kékes rétihéja is felbukkan. Szöveg és fénykép forrása: http://www.greenharghita.ro/